A 400 ezer hektoliter asztali és 100 ezer hektoliter minőségi bor lepárlását még a nyáron kezdeményezte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), hogy így csökkentse a pincékben lévő jelentős bormennyiséget. A döntésre azért kellett eddig várni, mert Brüsszel nem látott kellő biztosítékot arra, hogy a támogatott krízislepárlással nem hamisított tételeket semmisítünk-e meg. A hazai borhamisítás híre ugyanis eljutott Brüszszelbe, amely érthetően nem akarta ezt a tevékenységet támogatni.
Úgy tűnik, az agrártárcának sikerült megfelelő garanciákat kínálni arra, hogy csak valódi borok kerülnek a lepárlóüstökbe. Az üggyel kapcsolatban korábban aggodalmát fejezte ki a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, rámutatva, hogy a hazai borhamisítás már az EU figyelmét is felkeltette, ezért egyre kevésbé valószínű, hogy a hamisítások miatt keletkezett felesleg eltüntetését az unió finanszírozza. A szövetség szerint a krízislepárlás egyébként sem kínál megoldást a problémákra, mert csak utólag vonja ki a piacról a felesleget, ráadásul nem nyújt igazán hatékony védelmet a jelentős támogatottságot élvező, harmadik országokból érkező borokkal szemben sem.
A támogatást végül mégis megadta az unió, így az október 31-től induló lepárlást 2006. július 15-ig kell befejezni. Az asztali borok hektoliterenkénti támogatási mértéke 1,914 euró, a minőségi boroké pedig 2,3 euró, ami 250 forintos árfolyamon számolva az asztali boroknál 52, a minőségi boroknál pedig 69 forintos literenkénti összegnek felel meg. A pontos árat természetesen majd az aktuális euró/forint árfolyam határozza meg.
Nemcsak a lepárlásnál nyújt támogatást az unió, hanem a korszerűsítésben és a szerkezetváltásban is. Ennek a hazánk számára csak 2006-ig adható borászati dotációnak az összege megközelíti a húszmillió eurót. A 2004–2005-ös gazdasági évben 9 millió euró, a 2005– 2006-osban 10,6 millió euró támogatást kapunk az uniós kasszából
– derül ki az Európai Bizottság tegnap Brüsszelben közzétett összesítéséből. Az EU végrehajtó testülete azt is bejelentette, hogy összesen 450 millió eurót oszt szét a tagországok között. Magyarországnál többet csak Spanyolország (151,5 millió euró), Franciaország (106,2 millió euró), Olaszország (99,7 millió euró), Portugália (44,9 millió euró) és Németország (12,4 millió euró) kap.
Az idei szőlőtermés – elsősorban az idei csapadékos időjárás és az általa kiváltott betegségek következtében – az átlagosnál mintegy 30 százalékkal kisebb lesz. A becslések alapján 660 ezer tonnás szőlőtermésre számítanak a szakemberek, amelyből mintegy 3,5 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe.
A szőlő felvásárlási ára idén nagyon alacsony. A termelők abban reménykednek, hogy ezen változtat a krízislepárlás támogatása.
Kukorica: tíz százalék. Több mint százezer hektáron végeztek a gazdálkodók a kukorica betakarításával, ami az összes betakarítandó terület mintegy tíz százalékát jelenti – jelentette be tegnap Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. A kukorica termésátlaga 7,1-7,2 tonna hektáronként, ami az előzetes becsléseknél valamivel jobb eredmény. Az idén, az előzetes adatok alapján várhatóan ismét négymillió tonnányi gabonát ajánlanak fel a gazdálkodók intervenciós felvásárlásra. Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára a tájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy jelenleg még nincsenek gabonaelhelyezési problémák, de az őszi betakarítás előrehaladtával tárolási gondokra lehet számítani, elsősorban Békés és Hajdú-Bihar megyében.
