Távoli álláspontok a minimálbérről

A szociális partnerek között teljes a véleménykülönbség a jövő évi minimálbérről: az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a felek sem az összegről, sem a legkisebb bér tervezett háromelemű rendszeréről nem tudtak megállapodni.

A kormány által javasolt, a létminimumhoz kötött 61 700 forintos minimálbér esetében 488 ezer munkavállalónál kellene bért emelni, ez éves szinten tízmilliárd forintot igényelne. Az ugyancsak a kormányzati javaslatban szereplő 1,1-szeres, illetve 1,2-szeres szorzóval növelt, a közép- és felsőfokú végzettségűeknél alkalmazható
67 900, illetve 74 100 forintos garantált legkisebb bér további 66 ezer dolgozót emelne be a körbe. Az összesen 554 ezer érintett munkavállaló bértömeg igénye évi 38 milliárd forint lenne.
Vitatva a kormány létminimumra vonatkozó számításait – melyet a kabinet 2004-es adatokból állapított meg – a szakszervezetek továbbra is 65 000 forintos legkisebb bérhez ragaszkodnak jövőre. A munkavállalói képviseletek középfokú végzettségűeknél 1,25-szörös, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 1,50-szeres szorzóval garantált minimálbért tartanak szükségesnek. A munkaadók továbbra is elfogadhatatlannak tartják a többelemű minimálbér bevezetését, illetve azt is, hogy a legkisebb bért közvetlenül a létminimumhoz kössék. A munkáltatók ennélfogva egyelőre nem is tettek konkrét javaslatot. Az egymástól távol eső álláspontok miatt a munkavállalói és a munkaadói oldal zárt egyeztetést folytatott. Ennek eredményéről mindössze annyit közöltek, hogy javaslataikat testületeik elé viszik, a tárgyalást pedig jövő héten folytatják az érdekegyeztető tanácsban.