Túlzó adatok az iraki halottakról?

Az elhúzódó iraki konfliktus során az amerikai haderők kommunikációjába visszatér az a gyakorlat, miszerint az egyes hadműveletekben megölt ellenséges fegyveresek számát nyilvánosságra hozzák. Bár a sajtó szerint nem központi intézkedésről van szó, ez a politika önhibájából Vietnamban már kudarcot vallott.

Délkelet-Ázsiában a hatvanas–hetvenes években az amerikai haderők rendszeresen közölték, hogy hol, melyik alakulat, milyen hadműveletben hány vietkong harcossal vagy észak-vietnami katonával végzett. A nyilatkozatok és közlemények a harcokban részt vevő csapatok jelentésein alapultak, és az amerikai hadvezetésen kívül a közvéleményből is sokan messzemenő következtetéseket vontak le az ilyen információk összegzéséből a háború kimeneteléről – emlékeztet a Washington Post liberális napilap, amely górcső alá vette a vonatkozó gyakorlatot napjaink Irakjában. Már a vietnami háború idején, majd hadtörténészi kutatások során is kiderült, hogy több parancsnok személyes előmenetelének elősegítésére túlzó számadatokat közölt, magyarán az eljárásra használt amerikai kifejezés, azaz a „testszámlálás” nem fedte a valóságot. Ráadásul akik a számokat rendszeresen összeadták, úgy vélhették, hogy súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek, holott ez nem volt igaz.
A délkelet-ázsiai tanulságok alapján az amerikai haderő kommunikációjában sokáig kerülték is az ellenséges halottak számának közlését, s ezt a gyakorlatot a 2003. március–májusi iraki invázió során is megőrizték. 2003 novemberében Donald Rumsfeld még leszögezte a sajtónak, hogy nem közölnek ilyen adatokat, ám már akkor egy-egy hadművelet során napvilágot láttak számok a közvetlenül érintett csapatok sajtótisztjei részéről éppúgy, mint az iraki megszálló erőket vezető magas rangú tábornokok részéről. A Pentagon sajtókorifeusai tagadják, hogy központilag vezérelt politikáról lenne szó, melynek célja a harcok eredményességének propagálása, a saját erők moráljának javítása és az ellenállók demoralizálása.

---