Vahhabiták támadtak Nalcsikra

Többnemzetiségű fegyveres csoport támadt Nalcsikra, Kabard-Balkárföld fővárosára. Mindez beleillik a csecsen szeparatisták új, a feszültség kiterjesztését célzó stratégiájába. A történtek feltárása igazolja az iszlám fundamentalista eszmék észak-kaukázusi befolyásának növekedését is.

Helyi vahhabita, mohamedán fundamentalista közösségekhez (dzsamaat) tartozó férfiak a támadó osztag fegyvereseinek többsége – közölte Kabard- és Balkárföld belügyminisztériuma. A Nalcsikra támadó szélsőséges muzulmán osztag tagjai 20–30 év közötti férfiak voltak. A rendőrség házkutatásokat tartott az azonosított támadók lakhelyén, s jelentős meny-nyiségű fegyvert, lőszert és szélsőséges vahhabita irodalmat foglalt le. A nagyszabású rendőri akciók ellenére szombaton a nalcsiki repülőtér már fogadta a polgári járatokat, s a vonatközlekedés is beindult háromnapos szünet után. Feszültséget jelenleg egyedül az okoz, hogy a törvények értelmében a terrortámadást végrehajtók holttesteit nem adják ki a hozzátartozóknak, hogy azok mozlim szokás szerint temethessék el rokonukat.
A nyomozás eddigi eredményei csak erősítik az iszlám fundamentalizmus térségbeli terjedéséről eddig kialakult képet. Ennek egyik jellemzője, hogy e szélsőséges nézetek elsősorban a fiatalok körében lelnek táptalajra. Így a 30 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező, iszlám igehirdetők befolyása alá került Muszlim Atajev alapította 2002-ben a helyi radikális iszlám szervezetet, a Jarmukot. A módszereket jelzi, hogy Atajev nemcsak ideológiai, hanem fegyveres kiképzést is kapott, mégpedig Ruszlan Gelajev harctéri parancsnoknak a grúziai Pankiszi-szorosban működő táborában. A hatalom a Jarmuk felbukkanására a mecsetek többségének bezárásával, az erőszakszervezetek megerősítésével válaszolt, s idén januárban fegyveres harcban megölték Atajevet, a szélsőséges tanok azonban – mint a történtek igazolják – tovább élnek.
A radikális eszmék befolyásának erősödését segíti a csecsen szakadárok új stratégiája is, a Maszhadovot követő új vezető, Abdul-Halim Szadulajev ugyanis a harctéri parancsnokok nyomására a konfliktus kiterjesztését szorgalmazza. Taktikája a helyi szélsőséges csoportok bevonására, a politikai ellentétek kiélezésére épül, célja pedig a partizánháború után a népfelkelés kirobbantása és Oroszország szívének támadása.