Verseny Közép-Ázsiáért

Fel kell számolni az amerikai támaszpontokat Közép-Ázsiában, amint Afganisztánban stabilizálódik a biztonsági helyzet – hangoztatta az állami televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. E kérdésről szó esett amerikai kollégájával, Condoleezza Rice-szal folytatott moszkvai megbeszélésükön is, Lavrov azonban ekkor még udvariasabban fogalmazott. Mint mondta, Moszkvának jogos érdekei vannak a közép-ázsiai utódállamokban, de elismeri, hogy a Nyugatnak is indokolt fejleszteni a kapcsolatait velük. Oroszország ugyanígy nem emel kifogást az ellen sem, hogy partnerei igyekeznek hozzáférni a közép-ázsiai energiahordozó-készletekhez, csak azt akarja, hogy ezt átlátható módon tegyék. Talán az iráni atomprogram elítélésének remélt támogatása miatt, de a közös pontokat kereste a találkozón a közép-ázsiai katonai jelenlét kapcsán Rice is, kijelentve, Washington nem kíván újabb támaszpontot létrehozni a térségben.
A színfalak mögött azonban a közép-ázsiai befolyásért a két hatalom között tovább folyik a verseny, amelybe egyre inkább beleszól Kína is. Washington a jelek szerint Tádzsikisztánban, esetleg Türkmenisztánban keresi kényszerű üzbegisztáni kivonulása után a lehetőségeket, míg Moszkva szeretné kihasználni azt a helyzetet, hogy érezhetően hűvösre fordultak a meghatározó közép-ázsiai államok és az Egyesült Államok kapcsolatai. Oroszország az utóbbi időben valóban felértékelődött a közép-ázsiai elitek szemében, ami némi alapot adhatott Lavrovnak arra, hogy határozottabb hangot üssön meg Közép-Ázsia kérdésében. Különösen azután, hogy Washington mostanában érezhetően kevésbé aktív e térségben.

Baszajev vállalja. A radikális csecsen hadúr, Samil Baszajev jelentkezett a nalcsiki támadás „elvi irányítójaként”. A szakadárok honlapján közzétett közleménye szerint a fegyveres rajtaütés közvetlen, gyakorlati irányítója „Szejfullah, a kaukázusi front kabard-balkárföldi emírje” volt, de az „általános elvi irányítást” ő maga tartotta kézben.