A vádlottak mellett érvelt a tanú

Folytatódott tegnap a szegedi betegcsereper. A tanúként idézett neurológus kifogásolta, hogy sem a fegyelmi eljárásban, sem a munkaügyi bíróságon nem voltak kíváncsiak a véleményére.

Tanúkat hallgattak meg a betegcsereper tegnapi tárgyalásán a Szegedi Városi Bíróságon. A vádirat szerint a szegedi kórház sürgősségi betegellátó osztályáról 2004. július 3-án a 80 éves ásotthalmi Berkó Vince helyett egy azonos korú másik beteget küldtek koponyaműtétre. A kisteleki Kovács Béla az operáció után néhány nappal elhunyt. A másik pácienst másnap szintén megműtötték, ő – a betegcserétől függetlenül – ősszel halt meg. Az ügyészség egy beteghordót és egy ápolót foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetéssel, két orvost pedig gondatlan veszélyeztetéssel vádol.
A kórház neurológusa elmondta: az ásotthalmi férfi állapota súlyosabb volt, mint a kisteleki betegé. Hetekkel később bekövetkezett halálát mégsem az okozta, hogy csak a CT-vizsgálat másnapján került a műtőasztalra – állította a tanú. A szakorvosnő közölte azt is, hogy miután Berkó Vince az osztályra került, CT-vizsgálatot javasolt. Kiderült, hogy a beteg koponyájában vérömleny alakult ki, és emiatt nem lehetett vele kommunikálni. Szerinte a sürgősségi osztályon dolgozó orvosok nem okolhatók a leletcseréért, sőt a vádlottak padján ülő beteghordó és ápoló sem hibáztatható, mert azon az osztályon akkor – pénzhiány miatt – kifogásolható állapotok uralkodtak. Véleményét kifejtette volna a betegcsere ügyében indított fegyelmi eljárásban, valamint a munkaügyi bíróságon is, ám arra senki nem volt kíváncsi.
A harmadrendű vádlott védője azt állította: a tanú szavainak azért van jelentősége, mert az általa elmondottakról az igazságügyi orvos szakértő sem tett említést. Kérdésre válaszolva a neurológus azt is állította, szerinte Kovács Bélát – aki tévedésből került a műtőasztalra – megkérdezhették volna, hogy hajlandó-e megoperáltatni magát, hiszen lehetett vele beszélni.
A radiológiai osztály főorvosa arról számolt be, hogy július 3-án az egyik idegsebésztől értesült a végzetes tévedésről, és közölte vele, csak akkor hajlandók felvenni a klinikára az ásotthalmi beteget, ha újabb CT-vizsgálatot készítenek róla. Ő erről a sürgősségi betegellátó ügyeletes orvosát értesítette, és megkérte, szóljon a főnökének is, mondja el, milyen súlyos hiba történt a kisteleki beteg esetében.