Bassiouni az olasz lap kérdésére kifejtette, hogy a kormányokat felelősség terheli, ha bebizonyosodik az amerikai The Washington Postnak a titkos börtönökre vonatkozó információja. Tényállítást nem tett a kelet-európai titkos börtönökről, azokról nincs személyes tudomása. Az országnevek a kérdésben szerepeltek, a vele készült interjút pedig nem olvasta az olasz kommunista lapban. Magyarország nevét legjobb emlékezete szerint ki sem ejtette – mondta a nemzetközi jog szakértője az MTI-nek. A Washington Postban megjelent értesülésekkel kapcsolatban a kormányok felelősségét firtató kérdésre úgy válaszolt az Il Manifesto újságírónőjének, hogy ha vannak ilyen létesítmények ezekben az országokban, akkor háromféle jogsértést is elkövettek. A nem hivatalos börtönök léte, az önkényes fogva tartás és kínzás sérti a hazai törvényeket, továbbá sérti a kínzást tiltó ENSZ-egyezményt, az európai uniós tagállamok esetében pedig sérti az európai konvenciót és az EU-törvényeket is. A másik kérdés arra vonatkozott, hogy mi a jogi helyzet akkor, ha a kormányok azt állítják, nem tudták, mit tesz az ország titkosszolgálata. Bassiouni erre a kérdésre úgy válaszolt, hogy az nem mentesítené a kormányt a felelősség alól. A Patricia Lombroso újságírónő által készített interjú az Il Manifesto november 9-i számában jelent meg. Cherif Bassiouni 2004-ben Kofi Annan ENSZ-főtikár emberi jogi megbízottja volt Afganisztánban, és jelentést készített azokról a titkos börtönökről, amelyekben a CIA afgánokat és külföldieket kínzott meg. Bassiouni az interjúban azt is elmondta, hogy a jelentésében afganisztáni titkos börtönökről írt. A chicagói DePaul University tanárát, az egyetem nemzetközi emberi jogi intézetének (International Human Rights Law Institute) az elnökét 1999-ben Nobel-békedíjra javasolták a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásának érdekében kifejtett tevékenységéért.
A Magyar Nemzet megkeresésére az Il Manifesto szerkesztője, Angela Pascucci elmondta, hogy az ominózus cikket író munkatársuk (amerikai tudósítójuk) eddig mindig megbízható és pontos információkat közölt, ezért továbbra is fenntartják a jogászprofesszorral készített interjú tartalmával kapcsolatos álláspontjukat. Az interjúban a jogászprofesszor több alkalommal is név szerint említette Magyarországot, mint olyan államot, amely helyt adott CIA-fogolytáboroknak. Kitért arra is, hogy a kelet-európai országoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberjogi és a kínzásokat tiltó normákat. Bassiouni állítása szerint a CIA különleges gépein szállítja a terroristagyanús személyeket a világ több országában lévő titkos börtönökbe, ahol embertelen módszerekkel történik a kihallgatásuk. Példaként említette a milánói imám 2003-as elrablását és Egyiptomba hurcolását, ahol börtönben kínozták. Az ügyben egyébként a milánói bíróság huszonkét amerikai CIA-ügynök ellen adott ki elfogatóparancsot.
Közben a spanyol rendőrség már negyvenkét olyan CIA-ügynök nyomára bukkant, akik vélhetőleg részt vettek terrorista cselekményekkel gyanúsított mozlimok külföldre szállításában – adta hírül a Guardian brit napilap. A gyanú szerint a titkos amerikai repülőjáratok utasait – akiket a Központi Hírszerző Hivatal emberei őrizetbe vettek vagy egyszerűen elraboltak – Afganisztánban, Egyiptomban és más országokban létesített amerikai börtönökbe és kihallgatóbázisokra vitték. A spanyol hatóságok jelentése közli ezen járatok utasainak, és a főleg amerikai állampolgárokból álló legénységeinek a nevét. 2003 és 2004 között a repülőgépek némelyike a mallorcai repülőtéren is leszállt. Magát a jelentést egy helyi bíró felkérésére készítette a rendőrség, miután a titokzatos repülőgépek ügyében több állampolgár is vizsgálatot követelt. Németország és Olaszország után Spanyolország a harmadik európai állam, ahol nyomozás indult a titkos CIA-műveletek ügyében.
origo.hu
Lencsevégre kapták a miniszterelnököt az olasz éjszakában
