Civilek ültettek fasort a közútkezelő helyett

Etyek és Biatorbágy lakói immár két éve gondoskodnak arról, hogy a két települést összekötő főutat fák szegélyezzék. A múlt hét végén is kétszáz család vette ki részét a faültetésből. Kiderült az is, az országutakért felelős Magyar Közút Kht.-nak gyakorlatilag nincs pénze útmenti fasorok ültetésére, ráadásul egy jövőre életbe lépő jogszabály alaposan megnehezíti a fatelepítést.

Miksa Zoltán vezetésével tavaly indította útjára a faültetési programot az Etyeki Faluszépítő Egyesület. A településre bevezető műútra platánsort álmodott, ebből kerekedett ki a jövőre befejeződő szép, fasorral összekötött zöld országút terve. Az elmúlt két hétvégén a Biatorbágyi Tájvédő Kör Egyesület a Biatorbágyi Nagycsaládosok Egyesülete és a Zsámbéki-medence Életminőség Egyesület segítségével folytatta az ültetést, ekkor háromszáz platáncsemetét telepítettek.
Tüske Emil, a biatorbágyi szervezet elnöke kifejtette: tavaly Etyek község természetbarát lakói, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez, hatszáz csemetét ültettek a műút mentén egészen a megyehatárig. A két település ugyanis Fejér és Pest megye határán fekszik, így a mostani közös fellépés ezzel is szimbolizálja az összefogás erejét. Hozzátette: az előkészítés során csaknem tíz köbméter hulladékot gyűjtöttek össze az ültetők. A munkamegosztásról elmondta, a Magyar Közút Kht. illetékes Pest megyei területi igazgatósága mindenben segítségükre volt, így a gaztól, bozóttól gépekkel megtisztították a terület egy részét. A fák helyének kimarkolása, a szemétgyűjtés és a szarvasmarha- trágya kilapátolása viszont civil kalákamunkában folyt.
A telepített fák nem lesznek sorsukra hagyva – ígérte Tüske Emil. A csemetéket ugyanis az ültetést végző családok örökbe fogadták, sőt ezerötszáz forintos hozzájárulással segítették azt. Minden örökség előtt szép fatábla hirdeti életben tartója nevét. Az utógondozás így az elkötelezett lakókra vár.
Horváth Andrea, a Magyar Közút Kht. illetékes Pest megyei területi igazgatóságának üzemeltetési mérnöke lapunknak elmondta, a mostani akciót mindenben támogatják. A szervezet szintén végeztet telepítéseket, ám csak szűkös anyagi keretükön belül, ami évi két-háromszáz darab suhángra elegendő megyei szinten. Ez nagyon kevés, ezért is örülnek a mostanihoz hasonló elgondolásoknak. A szakértő hozzátette: a közutak – a szegélyező pár méteres földsávval együtt – állami tulajdonban vannak. Az eddigi szabványok háromméteres távolságot írtak elő az útszegélytől, ennyi védősávot kell hagyni az aszfalt szélétől a fasorig. A jövőre életbe lépő új szabvány szerint azonban egyenes szakaszon kilenc, kanyarban tizenegy métert kell kihagyni. Ez azért sem tartható be sok esetben, mert a földtulajdonos érdekeit sérti. Elmondta: fontos a fák utángondozása, a rendszeres ápolás, erre azonban az állami szervezetnek nem telik, csak a kipusztult fák pótlását végzik ott, ahol az elengedhetetlen.