Értékvédelem a sikeres jövőért

Ukrajna az európai integráció részesévé válhat, ha sikerül ellensúlyoznia azokat a törekvéseket, amelyek még mindig a volt szovjet tagállamok érdekközösségében igyekeznek az országot tartani – hangoztatta a kijevi nemzeti egyetem képviseletében Olekszandr Nadtoka a Budapesten rendezett, Ismeretlen szomszédunk, Ukrajna elnevezésű konferencián.

Az ukrán külpolitika, amely a fordulat után lényegesen aktívabbá vált, most válaszúthoz érkezett – fejtette ki Olekszandr Nadtoka. Szerinte a kijevi külpolitika alakulását a történelmi civilizációs tényezők befolyásolják.
Aláhúzta, a mai világpolitikában a hagyományos, régebbi civilizációk újra nagyobb szerepet játszanak, új szövetségeknek lehetünk szemtanúi, és ezek természetesen befolyással vannak Ukrajna külügyeire is. Ezek a geopolitikai csoportosulások az öt megmaradt civilizáció (konfucianizmus, iszlám, hinduizmus, valamint a nyugati és a keleti kereszténység) határai mentén jöttek létre. Bizonyos régiókban azok rendelkeznek hatalommal, akik a civilizációs térség gyökereit képezték. A csendes-óceáni térségben a gyors ütemben fejlődő Kína törekszik történelmi dominanciájának helyreállítására, hasonló szerepre pályázik Dél-Ázsiában India is. Az iszlám területeken a XX. században egész sor ország törekedett arra, hogy kivívja a térség vezető szerepét, Nasszer elnök idejében Egyiptom, majd Irak, napjainkban pedig az atomhatalmi álmokat dédelgető Iránon a sor. A nyugati kereszténység térségében egyedülálló jelenségnek, Európa történetének legelmélyültebb integrációjának lehetünk tanúi. Az Európai Unió a nemzetközi kapcsolatok liberalizációjának képviselője lett, a nemzeti érdekek háttérbe szorultak az emberi jogok biztosítása érdekében. Ennek kialakulását Nadtoka természetesnek ítéli meg, mivel a demokratikus folyamatoknak itt vannak a legerősebb hagyományai.
Hangsúlyozta, hogy bár a keleti és a nyugati kereszténység külön civilizációt képviselnek saját kultúrával és szellemiséggel, mégis nagy hatást gyakorolnak egymásra, hiszen mindkettő a római–görög hagyományokra épül. Úgy vélte, hogy az integráció a keleti kereszténység országai felé is ki fog terjedni.
Nadtoka megállapította, hogy Ukrajna válaszúthoz érkezett, legfőbb feladata az, hogy nemzeti identitását, nemzeti érdekeit, az európai uniós csatlakozást valamilyen formában összehangolja civilizációs identitásával, a keleti kereszténység hagyományaival. A keleti bővítéssel az unió már nemcsak a nyugati kereszténység integrációs szervezete lehet, hanem az egész kereszténységé. Bár az EU alkotmánytervezete nem hivatkozik a keresztény gyökerekre, civilizációs identitásunkat sohasem tudjuk semmissé tenni.