Gyurcsány: Nem lesz megszorítás

Bennünket nem olyan fából faragtak, hogy az országban lakók nyugodtabb életének megteremtését magában hordozó politikánkat feladjuk – jelentette ki Gyurcsány Ferenc az MSZP tegnapi rendezvényén, amelyen a párt négy platformja is képviseltette magát. A miniszterelnök szerint a száz lépés programjával keresztényszociális szempontból is vállalható szociális struktúraváltás mellett döntöttek, amelynek célja a társadalmi különbségek csökkentése. „A megszorítás politikája, miközben a jövőbe fektetünk be, az a jövő eltékozlásának politikája. A megszorítás politikája a szociális elszegényítés politikája, és ezt a politikát az ellenzék kérésére sem, a jegybank elnök ostorozására sem és Brüsszel figyelmeztetésére sem fogom bevezetni” – fogalmazott Gyurcsány. A kormányfő úgy vélte: a gyors növekedés fenntartásával 2006 és 2008 között érheti el a gazdaság az EU által is szorgalmazott egyensúlyi helyzetet.
Hiller István pártelnök elmondta, hogy az MSZP-nek felesleges rossz kompromisszumokat kötnie, inkább értékalapú együttműködés felé kell nyitniuk. Az ellenzéket bírálva kifejtette, annak politikája a felforgatást célozza betörve munkahelyekre, „családok konyháiba, szobáiba, néha hálószobáiba”, míg a szocialisták a közösség és az egyes ember biztonságáért dolgoznak.
A társadalom fele a rendes európai országokban megszokott életszínvonal alatt él, és ez a nehézség gátja minden további előrehaladásnak – hangsúlyozta Vitányi Iván. A Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform elnöke azt fejtegette, hogy bár a jóléti államnak szerte a világon vége, hiszen mindenütt komoly társadalmi problémákkal kell szembenézni, a kormánynak mégis még bátrabban vállalnia kell a száz lépéssel, a tervezett reformokból adódó nehézségeket.
Elkerülhető, hogy Magyarországot is elérje a lengyel szindróma, ha ellen tudunk állni a „teljesen önfeledt neoliberális politikának” – hangoztatta Krausz Tamás, a Baloldali Tömörülés Platform alelnöke. A történész utalt Kóka János gazdasági miniszter „egyoldalú romantikus szerelmi viszonyára” a versenyképességhez, majd kifejtette, a tárcavezető figyelembe vehetné az elmúlt 17 évet, ami a munka világa szempontjából nem nevezhető sikersztorinak.

---