Elnapolta a múlt héten a gazdasági bizottság a kereskedelmi törvény megtárgyalását. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta, erre azért került sor, mert a képviselőknek még saját pártjukon belül sem sikerült néhány kérdésben konszenzust kialakítaniuk. Ismeretes, hogy az 1978-as, elavult belkereskedelmi törvény kiváltása érdekében fogtak hozzá ez évben a kereskedelmi törvény újraalkotásához. A tervezetet ugyanakkor számos kritika érte. Az anyag például nem foglalkozik a beszerzési ár alatti értékesítés kérdésével, s a problémát – új elemként – a jelentős piaci erő meghatározásával akarja orvosolni. Utóbbi besorolás alá azok a cégek tartoznának, amelyeknek előző évi konszolidált nettó árbevételük meghaladja a 150 milliárd forintot, vagy piaci részesedésük adott területen legalább tízszázalékos. A tárca álláspontja szerint a beszerzési ár alatti értékesítés leginkább az élelmiszerek esetében jelentkezik, s e tekintetben az agrárrendtartási törvény hatályos. A minisztériumban úgy látják, hogy a jelentős piaci erő szabályozása közvetve hatással lesz a beszerzési ár alatti értékesítés problémájának rendezésére is. A módosítás továbbá visszaélésnek minősíti, ha a kereskedő a beszállítót indokolatlanul megkülönbözteti, saját üzleti érdekeit szolgáló – raktározási, reklámozási, marketinges – költségeit aránytalanul áthárítja a beszállítóra, valamint a kereskedő beszállítóinak listájára, árukészletébe való bekerülésért egyéb nem igényelt szolgáltatást számít fel a beszállítónak.
A benyújtott tervezethez ötven módosító indítványt nyújtottak be a honatyák. Ezek között vannak, amelyek a beszerzési ár alatti értékesítés problémáját törvénnyel szabályoznák. Egy másik javaslatban viszont engedményeket adnának: például a cég felszámolása miatti kiárusításra, profilváltás esetére, szezon végi kiárusításra, ha annak időtartama a 15 napot nem haladja meg, valamint az üzlet megnyitását követő időre legfeljebb 20 napra. Továbbá 15 napig a bevezető árra, a minőséghibás termék értékesítésére, valamint a minőségmegőrzési határidő lejártát hét nappal megelőző kiárusításra. Van olyan javaslat, amely lehetővé tenné, hogy a termelő a boltok raktárában ellenőrizhesse az áru tárolását, egy másik pedig a helyi önkormányzatokra bízná a boltlétesítés engedélyezését. Az egyik módosító javaslat a felvásárló kereskedő fogalmát vezetné be, ezzel gátat vetve a termelők kizsákmányolásának. Van olyan elképzelés, amelyik a jelentős piaci erő fogalmának meghatározásakor az árbevételi határt a tervezett 150 milliárd forintról 100 milliárdra, a piaci részesedést tízről öt százalékra csökkentené.
Vámos György kiemelte: a konfliktusok forrása a kisvállalkozások hátrányos helyzetéből ered. Példaként a magyar gazdákat említette, akik a támogatásoknak csupán alig több mint felét kapják, mint régi uniós tagállambeli kollégáik. Ezért a versenyben eleve hátrányos pozícióból indulnak. A multinacionális láncok viszont érzik a feszültséget, ezért hajlanak a kompromisszumra. A beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának kiterjesztése valamennyi termékre azonban esetenként hátrányt is okozhat a kereskedőknek, de még a gyártóknak, a termelőknek is. Ugyanis a kereskedőknek nő az értékesítési kockázatuk – a leárazhatóság hiánya miatt –, s emiatt akár kevesebb terméket rendelnek majd be, vagy a beszerzési árat akarják később a mostani szint alá nyomni. Komoly veszélyforrás, hogy egy esetleges túlszabályozás az import növekedéséhez vezethet.
A kereskedők számos módon – polcpénz, az értékesítés utáni bónusz – jutnak visszatérítésekhez a beszállítóktól. Vámos György ezzel egyetért, ha a törvényben úgy szabályozzák, hogy ehhez szolgáltatás is társul. Hozzátette: ugyanakkor a piac törvényei, a verseny – amelynek nyertesei a fogyasztók is – számtalan korábban ismeretlen lépésre kényszerítik a kereskedőket. Ma már a magyar láncok is olyan eszközökhöz kénytelenek nyúlni, mint a külföldiek, mert ők is profitban gondolkodnak. Vámos úgy látja, hogy az üzlettípusok méret szerinti szabályozása nem szükséges. Elfogadható, hogy készüljön hatástanulmány, de ezt a befektetők, sőt maguk az önkormányzatok ma is gyakran elvégzik. A helyhatóságoknak ugyanakkor vétójogot adni hibás elképzelés. Ráadásul az egyik javaslatban a jegyző vétójoga időben nem korlátozott, így az a működési engedély kiadását akár az épület felépülése után is megtagadhatná. Vámos szerint értelmezhetetlen az az elképzelés, hogy a gyártó ellenőrizhet majd a kereskedő üzletében. Ez megronthatja viszonyukat, ráadásul az ellenőrzésnek megvan a maga gyakorlata, amit a termelő vagy beszállító nem biztos, hogy ismer.
Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kereskedelmi szekciójának vezetője elmondta: hosszú ideje folyik az egyeztetés, a vita a törvényről. A korábbi szándék, hogy legyen liberális kerettörvény – amely felváltja az 1978-as belkereskedelmi törvényen alapuló szabályozást –, úgy látszik, nem jön létre. A javaslatokban olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek nem ide tartoznak. Például a versenyjogi vagy fogyasztóvédelmi kérdéseket nem e törvényben kell szabályozni. Úgy véli, a piacról a szabad versenynek kellene döntenie, nem pedig az államnak.
Mindkét érdekvédelmi vezető szerint kereskedelemellenes hangulat uralkodik jelenleg, s az ágazat megbecsültsége elmarad a teljesítményétől. Utóbbi ugyanis évről évre nő, a forgalom eléri a nyolcezermilliárd forintot, GDP-hez való hozzájárulása meghaladja a 12 százalékot, a makrogazdasági mutatók szempontjából pedig második helyen áll az ágazati rangsorban, s minden hetedik ember közvetlenül vagy közvetve ebből él.
E probléma nemcsak hazánkra, de Európára is jellemző. Az EuroCommerce – az Európai Parlament mellé rendelt lobbiszervezet – úgy döntött, hogy az emberek figyelmét az uniós tagállamokban a kereskedelemre irányítja, s november 5. lett az európai kereskedelem napja. A programsorozat magyarországi szervezését – több kereskedelmi lánc és társulás támogatása mellett – az OKSZ és a VOSZ vállalta magára. A szervezők a vevőknek több meglepetéssel szolgálnak: az emblémával ellátott üzletekben árengedmények, ajándékok, játékok és nyereményakciók várják őket. A programokról a www.kereskedelemnapja.hu honlapon lehet információt szerezni.
Áfacsökkentés a beszállítók rovására? Az Auchan visszautasít beszállítóinál minden áremelésre irányuló kérelmet 2005. november 1. és 2006. március 1. között – erről tájékoztatta levélben a beszállítókat Jean Paul Filliat, az Auchan francia vezérigazgatója. Az indoklás szerint az utóbbi hónapokban megnőttek a háztartások kiadásai, így a fogyasztók egyre nehezebben viselik el az áremelkedést az élelmiszer, a felszerelési tárgyak és a berendezések piacán. A Népszabadság közlése szerint a cégnél ugyanakkor azt mondják: a vezérigazgató szándéka mindezzel az volt, hogy az Auchan figyelemmel kísérhesse, milyen hatása lesz az áfacsökkentésnek. A jelenlegi és a jövő évi helyzetet csak úgy lehet összehasonlítani, ha az árak változatlanok maradnak. Az áruházlánc beszállítói ugyanakkor értetlenséggel fogadták a vezérigazgató szándékát. Szakmai szervezetek véleménye szerint az Auchan visszaél jelentős piaci erejével, és támadást intéz partnerei ellen. Az energia folyamatos drágulása miatt már a jelenlegi árak is tarthatatlanok, ráadásul a beszállítók közt dúló árverseny miatt nem is lehet szó indokolatlan emelésről. Az Auchan ellen jelenleg több eljárás folyik a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának megszegése miatt, így helyesebb lenne – vélekednek illetékesek –, ha inkább ezekre az ügyekre koncentrálna. A Spar Magyarország Kft.-nél nem terveznek hasonló lépéseket – mondta a Figyelőnet internetes portál kérdésére Laber Zsuzsa, az áruházlánc kommunikációs igazgatója. A Gazdasági Versenyhivatalnál pedig arról adtak tájékoztatást, hogy az Auchan nem akkora cég, hogy a hivatal bejelentés nélkül, automatikusan vizsgálja az ügyet. (P. G.)
