Homályos roma kárpótlás

Míg a honi roma holokauszt-kárpótlás osztrák folyamata a jogtalan igénylések és kifizetések dömpingjéről híresült el, addig a valamivel korábbi német, svájci kárpótlási történet kapcsán homályban maradt, mennyit és kiket fizettek ki. A lebonyolító nemzetközi migrációs szervezet még arról sem adott adatot, mekkora volt a magyarországi cigányokra szánt keret.

Daróczi Ágnest, a roma kárpótlási csoport vezetőjét és férjét, Bársony Jánost, a csoport szakértőjét hallgatta meg tegnap a holokauszt roma áldozatainak kárpótlását vizsgáló albizottság. A házaspár 2001 májusától 2001 végéig vállalt „információértelmező, közvetítő és adattovábbító” feladatot, a svájci és német roma kárpótlást 17 ország részére lehetővé tevő amerikai (Kelet-New York-i) bíróság és az IOM genfi nemzetközi migrációs szervezet közös PR-cége felkérésére. Darócziék úgy vélik, mindent megtettek az érintett cigányok tájékoztatására. Munkájuk során megszólították az 1945. május 9. előtt született és még élő honi romák kétharmadát, 21 000 embert. Ennyien tartottak igényt a svájciak „tárgyi” segélyakciójára, mely a – vészkorszakban veszélyeztetett csoportnak számító – romákra „kollektíve” irányult. Elismerték viszont, a segélycsomagokat nagyon sokan máig nem kapták meg, s elmondták, hogy az IOM nem ad adatot, hol tart és miért akadt el az akció. Svájci és német pénzbeli kárpótlásra 2570-en adtak be igényt, többségük szintén hoppon maradt. Kiderült: a folyamat irányítója, az IOM még azt sem volt hajlandó elárulni Darócziéknak, mekkora keret állt rendelkezésére a magyarországi cigányokat illetően. Bársony János fölvetette a Külügyminisztérium felelősségét, mondván, hazánk alapítója és tagja a nemzetközi migrációs szervezetnek, mégsem tudja elérni, hogy utóbbi információkat szolgáltasson a történtekről. (Magyarán: hol a pénz?) Az albizottság konstatálta: az IOM a testület meghallgatási felkéréseit is figyelmen kívül hagyja.
Az ülésen a bizottsági vizsgálatot kezdeményező civil szervezet, a Roma Polgári Tömörülés jogi képviselője, Lázók Tibor átfogóan bírálta a kárpótlási folyamatot, a bűntettnek tartva, hogy szó sincs a cigányok kollektív kárpótlásáról, illetve hogy a romákra vonatkozó személyi kárpótlás feltételei diszkriminatívak más csoportok kárpótlásához képest. Arra Bársony is felhívta a figyelmet: a zsidó kárpótlás a romákéval ellentétben nyugdíjra, illetve nyugdíj-kiegészítésre is kiterjed.