Jól halad a kárrendezés

Örömmel vettem, hogy a lapjuk méltó terjedelemben foglalkozott a szabadságuktól, életüktől politikai okból megfosztottak, üldözöttek kárpótlási és kárrendezési ügyeivel (Stefka István: Veszélyben a hiteles áttekinthetőség, Magyar Nemzet, október 14., 4. oldal).
Okkal állapították meg, hogy lenne még mit tenni a kárrendezések ügyében. Nos, ha már a személyes kontaktus nem jött létre, ezúton foglalom össze a kárpótlási és kárrendezési igazgatás kizárólag szakmai megközelítésű jellemzőit.
Az élet elvesztéséért járó kárpótlási ügyekben már csak 6500 ügyben kell határozatot kiadni. A mintegy száztízezer lezárt ügyben 18,5 milliárd forintnyi kárpótlást vehettek át a jogosultak. A még hátralevő, bonyolultabb ügyek feldolgozása két-három hónapot vesz igénybe, 4000-4500 egyszerűbb ügyet havi átlagban mindig befejeztünk. A jogosultaknak járó kártalanítási összegek kifizetése a jövő év őszéig megtörténik. A vagyoni kárpótlás területéről csupán 250 körüli feldolgozatlan ügyet tartunk nyilván, a személyi kárpótlással összefüggő vagyoni sérelmek elbírálása (az ügyszám ezer körülire tehető) a jövő év tavaszára befejeződhet.
A 116 termőföldárverés megtartására a szakemberállomány (mintegy húsz hozzáértő munkatárs) biztosított. Az árverések végrehajtásának ütemezése a KKI-val kapcsolatban álló társszervek (FVM, ÁPV Rt., önkormányzatok) előkészítő tevékenységén és együttműködésén múlik. A 15 folyóirat-kilométer terjedelmű, több mint százmillió lapot kitevő kárpótlási iratanyag hitelesített digitális archiválása – az erre irányuló pályázat elnyerése esetén – a II. Európa-terv részeként valósulhat meg, az archiválási feladatok előkészítő munkálatai a jövő év elején megkezdődnek. A KKI a Magyar Országos Levéltárral szoros szakmai együttműködésben dolgozik.
Az Igazságügyi Hivatal (IH) létrehozása racionális döntésen alapul, az IH szervezetén belül a kárpótlási hatósági feladatok és hatáskörök végrehajtása biztosított, az új szervezet szakmai perspektívát kínál a KKI munkatársai számára a kárpótlási feladatok lezárását követően is. A KKI állományában nem tapasztalható létbizonytalanság. Ellentétben a lap állításával (az átszervezendő iroda munkatársai között teljes a létbizonytalanság) az ügyintézői állomány (legalább 60 fő foglalkozik a jövő év áprilisától is kárpótlási feladatokkal, addig pedig összesen 130 fő tevékenykedik ezen a területen az IH szervezetén belül) döntő többsége várhatóan magasabb jövedelemmel kerülhet az IH állományába. Az átszervezés (a KKI megszűnése és az IH életre hívása) egzisztenciális alapelve, hogy a kiváló képességű KKI-szakemberek (jogászok, informatikusok, bölcsészek, közülük számosan több világnyelvet beszélnek) az új szervezetben megbecsülten dolgozzanak tovább, és teljesítsék szakmai feladataikat.

Dr. Szabó Lajos
főigazgató, Központi
Kárrendezési Iroda, Budapest