Bár a végső tárgyalási szakaszban tart a négyes metró alagútfúrási tenderének a tárgyalása, s hamarosan eredményhirdetés várható, a majdani szerződés alapján legkorábban a jövő év közepén indulhatnak meg a tényleges munkák – közölte lapunkkal Gulyás László, a BKV Rt. DBR Metró projektigazgatója. Hozzátette: a csaknem 300 milliárd forintos beruházás összesen tizenkét nemzetközi közbeszerzési pályázata közül a Tétényi úti és a Bocskai úti metróállomások szerkezetépítésére kiírt pályázatnál az ajánlatokat értékelik, a Fővám tér és a Kálvin tér megállóknál az előminősítési értékelés zajlik, a Rákóczi téri, a Népszínház utcai, illetve a keleti pályaudvari állomások munkáira pedig a közeljövőben hirdetik meg a tendert.
– A metrókocsik beszerzési pályázatát ugyan felfüggesztette a közbeszerzési döntőbizottság, azonban ez nem befolyásolja a beruházás menetét – véli Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettes, aki szerint a pályázatok körüli botrányok egy piacgazdaságban természetesek.
Ismert, a metróberuházás 300 millió forintos kommunikációs tendere körül politikai botrány robbant ki. Legutóbb a járműbeszerzési pályázat szabályosságát vonta kétségbe egy pályázó, s az ügyben vizsgálatot kezdeményezett a fővárosi városüzemeltetési bizottság is.
Deák András (Fidesz–MKDSZ), a fővárosi közbeszerzési bizottság elnöke felháborítónak tartja, hogy a balliberális városvezetés tudatosan kizárta az ellenzéket a pályázatok ellenőrzéséből. – A bizottság által elbírált tenderek alig öt százalékát támadják meg az érintettek, nem igaz tehát, hogy törvényszerűek lennének a közbeszerzési botrányok – húzta alá Deák András.
A négyes metró kudarctörténetében annyi már bizonyos, hogy Demszky Gábor főpolgármester ígéreteivel ellentétben egyetlenegy centiméter alagút sem épülhet meg ebben a ciklusban annak ellenére, hogy a városvezetés szerint a beruházás már a Móricz Zsigmond körtéri aluljáró kialakításával vagy a Keleti pályaudvarnál, a kettes metró új kijárata építési munkálatainak tavaszi megkezdésével tulajdonképpen elindult.
„Ha igent mondtok a metróra, akkor meg fognak benneteket választani, ha nemet mondtok rá, akkor garantálom, hogy elveszítitek a legközelebbi parlamenti választást” – mondta a főpolgármester Medgyessy Péternek 2003 márciusában. Rá egy évre ugyancsak figyelmeztette az akkori miniszterelnököt: „Ha a szocialista párt elveszíti a fővárost, akkor elveszíti az országot is.”
A DBR Metró Projektigazgatóság honlapján található adatok szerint a négyes metró építésének lehetősége eredetileg 1972-ben a fővárosi tanács közlekedésfejlesztési tervében jelent meg először. A rendszerváltozás után 1992-ben született konkrét fővárosi közgyűlési döntés, akkor még a Dél-Buda–Rákospalota vonal kiépítéséről. A fővárosi képviselők négy év múlva, 1996-ban határoztak a metró nyomvonaláról, már Rákospalota nélkül. Megelőzően a Horn-kormány nem támogatta, hogy a beruházás az orosz államadósság lebontásáért cserében készüljön el. Az akkori MSZP– SZDSZ-es kormány utolsó napjaiban Medgyessy Péter pénzügyminiszterként megállapodást írt alá Demszky Gábor főpolgármesterrel a metróberuházás hoszszú távú finanszírozásáról. Fél évvel később a költségvetési felhatalmazás nélküli szerződést az Orbán-kormány felbontotta, az ügyben a főváros által indított perben végül a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az állam csak a költségvetésben jóváhagyott mértékig vállalhat kötelezettséget.
Demszky Gábor a mai napig az Orbán-kormányt teszi felelőssé azért, hogy még mindig nem épül a négyes metró. A Medgyessy-kormány 2002-es hatalomra jutása után gyors segítséget ígért, ám csak több mint egy év múlva döntöttek a metróépítés támogatásáról, míg a Gyurcsány-kormány előterjesztésére szintén majdnem egy évet kellett várni.
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter: hat konzul lesz jelen a Ferencváros-Ludogorec futballmérkőzés helyszínén
