Ki lesz a soros?

Nem lehet könnyű a dollármilliárdosok élete. Különösen nem az olyan befolyásos, önmaga szerint is önálló külpolitikát és tőzsdespekulációkat vivő világpolgáré, mint amilyen George Soros. Nem elég, hogy minduntalan figyelnie kell, melyik gyengélkedő fizetőeszközre ronthatna rá, melyik világmegváltó alapítványával hogyan tudná kijátszani a helyi adórendszert, miként tudna megbuktatni még egy állam- vagy kormányfőt (mint ahogy Busht akarta – egyébként mit szólnak ehhez az amerikai elnököt szerető honi Soros-epigonok?), mindemellett még ezt a fránya Magyar Nemzetet is folyton olvasnia kell. Vagy mégsem?
Soros nem szereti a magyar nemzetet. Bocsánat: a Magyar Nemzetet. Ez derül ki egyik hetilapunk vele készített interjújából. Soros meglátogatta azt az idős nénit, aki édesanyját bújtatta a vészkorszak idején, s akinél maga „Gyurika” is eltöltött egy kevés időt. (Brandeisz Elza néninek – zsidómentő bátorságáért – fát ültettek Jeruzsálemben, s megkapta Izraeltől a Yad Vashem-kitüntetést is.) Soros most elborzadva mesélte „rémes élményét”: Elza néni Magyar Nemzetet olvas (és a Magyar Rádiót hallgatja). És „ez a tisztességes, rendes nő most sarkos cigányellenes véleményeket fogalmaz meg. Szerinte a cigányok segélyekből élnek, kihasználják az ország segítőkészségét, és akik ezt tagadják, azok hazaárulók”. Kész a vád: a Magyar Nemzet (és a Magyar Rádió) olvasása (hallgatása) cigánygyűlöletet kelt. Soros szerint legalábbis.
Két dolog lehetséges. Egy: Soros mégsem olvassa a Magyar Nemzetet. Ez persze nem olyan nagy baj, mintha a különböző országok adótörvényeit nem olvasná, ami szintén előfordulhatott vele, lévén, több általa „segített” országban folyt vagy folyik ellene adóügyekben eljárás. Némelyikből ki is tiltották alapítványát, mondván, nem kérnek abból a nyitott társadalom- modellből, amelyet a neves filantróp akar rájuk kényszeríteni, különösen akkor, ha trükközik az adóval is. Horvátországba egyébként be sem engedték az emberek nagy barátját, meg is bánta déli szomszédunk, állítólag emiatt húzódtak el a horvátok uniós csatlakozási tárgyalásai. Franciaországban másfél évtizede folyik eljárás ellene, amelyben több – a milliárdos által megfellebbezett – ítélet is született. A francia hatóságok azzal vádolják Sorost, hogy bennfentes tőzsdei információk felhasználásával tett szert kétmillió dollár nyereségre. Kazahsztánban tavaly decemberben indult bűnvádi eljárás az ottani alapítványa ellen, mert az a pénzügyminisztérium szerint 623 ezer dollárnyi adót „felejtett” el befizetni.
Kettő: nagyon is olvassa (ahogyan az említett adószabályokat is), viszont egyáltalán nem érdekli, mit ír a lap (vagy a jogszabályok). Az ítélet eleve kész: a Magyar Nemzet nem illik a sorosi elképzelésekbe, amelyek – bármennyire is ki nem állhatja Soros a másik George-ot, a Bush nevűt – éppen olyanok, mint az Egyesült Államok mai külpolitikája. Az egyik George vadászbombázókkal véli terjesztendőnek az általa helyesnek vélt igét, a másik pénzzel és egyéb befolyással. Az egyiküket sem érdekli, hogy esetleg az általuk kiszemelt népek egészen mást akarnak.
Soros persze hétmilliárd dollárra becsült vagyonával (amelynek létrejöttében amerikai állítások szerint még a kábítószer-kereskedelem is segített, bár ezt Soros határozottan tagadta) olyan világot képzel magának, amilyet akar. Viszont ha ennyire nem érdekli a valóság, még bajba kerülhet: előbb-utóbb rajtaveszt valamelyik pénzeszköz képzelt betegségén. Amióta Soros kiépítette kelet-európai alapítványait és birodalmát, rengeteg pénzt költött roma programokra, szervezetekre, magánszemélyekre. Persze elsősorban a profiljába illő dolgokat támogatta. Jászladányban például milliókkal segítette az ottani polgárjogi szervezkedést és a roma gyerekek beiratkozását az alapítványi iskolába – viszont a rászoruló nem roma gyerekek nem hatották meg. Hogy a pénze mennyit fialt e programok következtében, tehát jobbra fordult-e a romák sorsa, azt mindenki láthatja, aki ebben az országban él. Ám lehet, hogy a nagy tőzsdemachinátor céljai nem is ily egyértelműek. Most éppen roma évtized programot erőltet tíz kelet-közép-európai országra a Világbankkal együtt. Szegény cigányok: a nevükben propagált sok programtól már szinte nem is látszanak a valódi problémáik.
Persze messziről könnyű szeretni a cigányokat. (Szíves figyelmébe ajánlanék Soros úrnak egy éjszakai sétát a „nyóckerben”, lehet, utána úgy eltűnne még Európából is, mint nyitott zsebből a mobil a Teleki téren.) Így gondolhatják ezt azok a – korábban (?) Soros által is támogatott – cigány vezetők, programcigányok is, akik a VIII. kerületbe csak látogatóba, médiasegédlettel teszik a lábukat, vagy igyekeznek minél hamarabb kiköltözni onnan. Talán úgy vélik, a távolság távlatos szemléletet is ad. Kölcsönkérhetnék Kóka helikopterét, akkor gépen szállhatnának fölébe. Pedig közelről is lehet őket szeretni. Igaz, ehhez nem pénz kell és nem szónoklatok. Csupán egy kis emberség, megértés, együttérzés… és szeretet, ahogyan ezt a Bibliában Jézus már oly jól elmondta. Bár gyanítom, az open society „finom kultúrlegényei” ritkán forgatják ezt a „művet”.
Egyébként is rossz idők járnak a sorosi eszmékre. A multikulturális nyitott társadalom éppen most bukott csúfosat Franciaországban, mert kiderült: nem közösségeket teremt, csupán felelősségeitől megfosztott egyéneket, akik nem lelhetik helyüket egy kiüresedett világban. Egyébként meg miféle nyitott társadalom az, amelyikből kiebrudalnák a Magyar Nemzet olvasóit vagy a Magyar Rádió hallgatóit, tehát a fél országot, akikről természetesen nem felejtik el sejtetni: nácik, antiszemiták, rasszisták lennének ők. Igaz, ezt a felet már Medgyessy sem vitte volna magával, pedig a pénzemberek általában a maradékot sem hagyják ott. Jöhetne már „egy, aki mindent visz”. Nemrég fiatal társasággal utaztam a vonaton, s ezek az egyébként jóravaló, normális fiúk megszóltak, amiért a Magyar Nemzetet olvasom. Vezetőjük – egy közismert baloldali, liberális értelmiségi, rájuk pirított: hogyan akarják toleranciára nevelni a társadalmat, ha egy számukra nem szimpatikus újság olvasását sem viselik el? Tényleg, hogyan, kedves Mr. George Soros? „Gyurikánk” azt hiszi, a társadalom is úgy működik, mint a pénzvilág. Amennyiben elegendő részvényt vagy nemzeti valutát vásárol fel, akkor döntő befolyást szerezhet – meg is buktathatja – az adott céget vagy fizetőeszközt. Szerencsére az emberi közösségek olykor sikeresen dacolnak a piaci mechanizmusokkal, s az emberivaluta- üzérek ellenére is járják a maguk útját. Mellesleg: hogyan oldja fel vajon ez a szabadúszó profitpróféta azt az ellentmondást, hogy miközben a demokráciát kívánja tűzzel-vassal-pénzzel terjeszteni, annak egyik legelemibb feltételének nem tesz eleget?
Hiszen ki választotta és kérte őt erre bármelyik országban is? Vagy nem tartozik hozzá a demokratikus eszményekhez az ideológiák, a pártok, a politikusok szabad választásokon alapuló versengése? Azt hiszem, soha ilyen szüksége nem volt az európai és magyar embernek igazi közösségekre: családra, hazára, nemzetre (s ebbe itt és most beleértve a határon belüli és kívüli magyar cigányokat is), mert a közösség az egyetlen védelem az ellen, hogy „itt állunk a világban, meztelenül és egyedül” (Hamvas Béla). Ehhez segíthet hozzá, amennyiben – reményeink szerint – 2006-ban a magyar nemzet lesz a soros.