Még türelmesek az amerikai Teasleyvel

Újabb győzelmével a Pécs megerősítette kedvező, vereségével a Sopron viszont tovább rontotta eddig is nehéz helyzetét a női kosárlabda Euroligában. A 3. fordulóban a pécsiek csütörtök este hazai pályán könnyedén verték 85-55-re a belga Namurt, ez volt Rátgéber László 500. győzelme a csapat edzőjeként eltöltött tizenhárom év során. A városban díszpolgárként tisztelt Rátgébert ajándékok özönével halmozták el, ő azonban egyelőre nem ünnepel, csak bizakodik. Csapata, miként fogalmazott, a rajtnál két bravúrgyőzelmével (Valenciában, illetve otthon a Szamara ellen) kinyitotta az Euroliga négyes döntőjének ajtaját, ahová az újabb sikerrel kicsit tágasabb a belátás.
Gdyniában elvileg ki szabad kapni, önmagában nem is az újabb vereség a Sopron legnagyobb gondja, hanem az, hogy sehogy sem csiszolódik össze az együttes. Mi több, Natalia Hejková és Nikki Teasley között csütörtökön immár pattanásig feszült a korábban sem kiegyensúlyozott viszony. Az edzőnő eddig is nehezen nézte el az amerikai világklasszis egyénieskedő játékát, Gdyniában aztán már az első negyedben lecserélte. A második félidőben egyszer még lehetőséget adott neki, de a helyzet nem változott, Teasley hat pontot szerezve a kispadon gubbasztott. Az edző és kulcsjátékosa között elmérgesedett kapcsolat magától aligha oldódik meg, külső beavatkozás szükséges. Megkérdeztük Török Zoltánt: van-e terve a feszültség feloldására?
– A probléma összetettebb annál, mint hogy Hejková és Teasley nézeteltéréseként állítsuk be – kezdte az ügyvezető-igazgató. – Abban gyökerezik, hogy Nikki nehezen illeszkedik be. A tengerentúli ligában, a WNBA-ben a játékosok, különösen a hozzá fogható csillagok, sokkal nagyobb szabadságot élveznek, nálunk, bár kap engedményeket, Teasleynek be kell állnia a sorba. Márpedig erre egyelőre csak ímmel-ámmal hajlandó. Gdyniában is rendkívül fegyelmezetlenül, ráadásul formán kívül játszott, ami nem maradhat következmények nélkül.
Ebből is kiderül, hogy az edző és játékos közötti súrlódásért Török sokkal inkább utóbbit tartja felelősnek. Mint mondta, ha nem is a végtelenségig, de még tart a türelem.