Nem javult semmit a hazai húsipar helyzete, még annak ellenére sem, hogy Gráf József agrárminiszter az ágazat védelmében több ígéretet tett. A baj csak az, hogy a pozitív kijelentésekből szinte semmi nem valósult meg – hangzott el tegnap a Hússzövetség megbeszélésén. Nem következtek be a piacra jutást segítő intézkedések, nem léptek fel hatékonyabban a hatóságok az importtal szemben, s a tervezett etikai kódexben sem fogadták el az ipar ajánlásait.
Jankó Ferenc, a Hússzövetség elnöke ismertette, hogy az idén csökkent a felvásárolt sertések, a vágások száma, a termelés nagyságrendje, valamint a belföldi értékesítés és az export volumene. A vágómarhaszektorban pedig még rosszabb a helyzet. Az okok között szerepel, hogy a hazai állat-egészségügyi költségek magasabbak a környező országokban érvényben lévőknél, a másodlagos állatorvosi költségek az elmúlt időszakban két-háromszorosukra emelkedtek, miközben az állati hulladék megsemmisítésének költségei is drágultak, s nem jelent meg az e költségeket enyhítő támogatási rendelet sem. Ezt tetézte, hogy a hazai sertéshiány miatt a felvásárlási árak 30-40 forinttal magasabbak a 260-270 forintos uniós átlagárnál, ami az élősertés-import felerősödését is előidézte. A szakma szerint nem véletlen az sem, hogy a nagy kereskedelmi láncokban már nemcsak import-húskészítmények, hanem importtőkehúsok is megjelentek.
A szakma a sertésminősítési rendszert is felülvizsgálná. Vezető húsipari tekintélyek figyelmeztettek arra is, hogy az állattenyésztés érdekében hozott intézkedések nincsenek összhangban a húsipart érintő kérdésekkel, mert ha hatásukra megugrik is a sertésállomány, a jelzett hiányosságok miatt a végterméket, a húst még mindig nem lehet biztonságosan értékesíteni, mert elveszítjük bel- és külpiacainkat.
Szakmai becslések szerint a húsipar idei árbevétele elérheti a tavalyi 350 milliárd forintot, a múlt évi nullszaldós eredmény azonban egy-másfél százalékos veszteségbe fordul.
origo.hu
Pacalpörköltből született hazai Guiness-rekord
