George W. Bush népszerűsége idén süllyedt olyan mélyre, hogy kérdésessé vált, vajon hivatali idejének hátralévő részében sikerül-e megfordítania a trendeket, vagy inkább – ahogy egyes liberális politológusok remélik – felhagy a komolyabb belpolitikai csatározásokkal, és 2008-ig már „gondnoki” teendőket lát csak el.
De mi is juttatta Busht jelenlegi szorult helyzetébe? Bár a külföldi megfigyelők hajlamosak elsősorban az iraki és a terrorizmus elleni háború elhibázottságában keresni az okokat, 2005-ben a leglátványosabb és belpolitikai értelemben talán legnagyobb károkat a Katrina hurrikán okozta. A példátlan erejű természeti jelenség a szövetség valószínűleg legszegényebb államaként ismert – ráadásul túlnyomórészt demokrata kézben lévő – Louisianában okozta a legnagyobb pusztítást. New Orleanst elöntötte a víz, ám a hiányos védekezési és mentési műveleteknél csak a Fehér Ház kommunikációja bukott nagyobbat. A szövetségi vészhelyzeti hivatal igazgatójáról – a Bush-kormány kinevezettjéről – kiderült, hogy lényegében semmilyen szakmai tapasztalattal nem bírt, s míg New Orleans demokrata vezetői sem vizsgáztak jól, addig Bushra az egész nemzet elégedetlensége zúdult. Előkerült a rasszizmus súlyos vádja is, hiszen a Katrina főként a nincstelen, menekülni sem tudó feketék közül szedte áldozatait. A jobboldali kormányzat kármentési erőfeszítéseit javarészt meghiúsította az a tény, hogy a kommunikáció elsődleges eszköze, a tömegtájékoztatás az Egyesült Államokban is inkább balra, konkrétan liberális irányba, a demokraták felé húz. A csapás ráadásul rámutatott az amerikai élet egy alapvetése, az olcsó fosszilis- energia-ellátás sebezhetőségére: magasra szöktek az üzemanyagárak, amelyeket a kormányzat sem tudott letörni.
A hurrikán ügyével az ellenzék és a sajtó természetesen nagy előszeretettel állította szembe a folyamatban lévő háborúkat, amelyek költségeinek töredékéből szerintük sokkal hatékonyabb védelmet lehetett volna felállítani a Mexikói-öböl partján. Ám az iraki erőfeszítések sem hoztak kézzelfogható eredményeket – a demokratizáció részeként megrendezett választásokból Bushék nem tudtak kommunikációs sikereket kovácsolni, ellenben a háború kétezernél is több amerikai áldozata miatt komoly háborúellenes mozgalmat hívtak életre odahaza. Míg Washington nemzetközi megítélését a CIA illegális európai fogolyszállító repüléseinek ügye rontotta tovább, addig az amerikai közvélemény idegesen vette tudomásul annak elismerését, miszerint az elnök számos alkalommal adott felhatalmazást bírói engedély nélküli belföldi lehallgatásokra a terror elleni harc ürügyén. Az ünnepek előtt a kongresszus jövőre esedékes viszszahódítására készülő demokraták és néhány „átállt” republikánus hiúsította meg a „hazafias törvény” vitatott passzusainak állandósítását, újabb pofont adva George W. Bush kabinetjének.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
