Az Európai Központi Bank (EKB) a tegnapi kamatértekezletén a várakozásnak megfelelően negyed százalékponttal 2,25 százalékra emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Az EKB alapkamata 2003. június óta változatlan volt.
Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke októberben még úgy nyilatkozott, hogy nem kielégítő az euróövezet gazdaságának bővülése. Novemberben azután máshová került a hangsúly. Az EKB vezetői aggódni kezdtek az energia- és nyersanyagárak által ösztönzött infláció tartóssága miatt, különösen, hogy ehhez belső ösztönzés is társulni látszik. Az euróövezeti pénzellátás növekedése a múlt év közepe óta gyorsul, tizenkét havi összehasonlításban 8 százalék körül állandósult, jóllehet a bank tűrésküszöbe tizenkét hónapra csak 4,5 százalékos. A gazdaság visszaesésének időszakában az EKB ezt a számot hangsúlyozottan nem vette komolyan, most azonban a jelek szerint ennek is nagy szerepe volt a szigorításban.
Az utóbbi hetekben az EKB vezetői, élükön az elnökkel, bankároktól szokatlan módon szinte konkrétan előre jelezték a szigorítás mértékét és időpontját, így ahhoz nem férhetett kétség. A piac így most már inkább arra figyel, vajon az EKB ciklust teremt az emelésből, vagy belátható időre szóló egyszeri fékezés volt a döntés. Az EKB vezetői az elmúlt hetekben inkább az utóbbit valószínűsítették.
A mértékadó piacelemzők ennek ellenére vészjósló képet festettek a napokban: a Moody’s azt jósolja, hogy az EKB a következő tizenkét hónapban negyedévenként negyed-negyed százalékpontos kamatemelésekkel normalizálja majd pénzügypolitikáját.
origo.hu
Waze: eltűnhet a legfontosabb funkció, ez minden autóst érinthet
