Az EU Belgrádot sürgeti

Brüsszel Belgrád tudomására hozta, hogy nem kerül sor a stabilizációs és társulási tárgyalások következő találkozójára, ha nem valósul meg Szerbia-Montenegró teljes együttműködése a hágai Nemzetközi Törvényszékkel.

Nem érhette váratlanul a figyelmeztetés a belgrádi vezetést, hiszen már az EU-val folytatandó tárgyalások október 10-i megnyitóján világosan megmondták ezt, sőt nevek is elhangzottak, köztük Ratko Mladics tábornok, boszniai szerb parancsnoké.
A Belgrád számára kedvezőtlen hírt Miroljub Labusz kormányfőhelyettes kedden este közölte az újságírókkal közvetlenül a megbeszéléseket követően. Kiemelte a tárgyalások igen világos politikai üzenetét, s kifejezte reményét, hogy mindenki megérti majd ezt az üzenetet. „A stabilizációs és társulási szerződés 4. szakasza kimondja, hogy Szerbia-Montenegrónak teljes együttműködést kell kialakítania a törvényszékkel, brüsszeli barátaink pedig a mostani tárgyalások kezdetén figyelmeztettek, hogy ez nem valósult meg” – fogalmazott Labusz. A következő technikai találkozóra februárban kerülne sor. Három tárgyalási menetet ütemeztek be, egy volt novemberben, s még kettő esedékes áprilisban és jövő novemberben. Emellett öt úgynevezett technikai találkozó lesz. Ha lesz.
Mint az várható volt, fokozódott a nemzetközi nyomás Belgrádra, s ezt már akkor meg lehetett jósolni, amikor Ante Gotovina horvát tábornokot zágrábi közreműködéssel Hágába juttatták. A nemzetközi közösség számára teljességgel elfogadhatatlan ugyanis, hogy a két legfelelősebbnek tartott vádlott, Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezető és Ratko Mladics még mindig szabadon van. Hogy milyen felelősség terheli Belgrádot ebben, megoszlanak a vélemények, ám csak kevesen adnak hitelt annak, hogy a szerb kormányzat nem képes eleget tenni vállalt kötelezettségének. Miközben a teljes szerb vezetés azt hangoztatja, hogy együttműködésre törekszik Hágával, nem fukarkodik az ígéretekkel sem, semmi előrehaladás nem történik.
Senki sem vádolható a szerb politikusok közül, hogy nincs tökéletesen tisztában e taktika súlyos politikai következményeivel, hiszen gyengíti Belgrád pozícióit a Koszovó-tárgyalásokon, akadályozza az uniós integráció folyamatát, Amerika hallani sem akar Szerbia-Montenegró csatlakozásáról a NATO békepartnerségi programjához, nem beszélve arról, hogy az Egyesült Államok megszünteti a támogatást, s az intézkedését követik a nemzetközi pénzintézetek is. (Ezt pedig már szankcióknak lehetne nevezni.)
De argumentumokat ad a kiválást szorgalmazó Podgorica kezébe is. Labusz például már be is jelentette, kipróbálták, hogy „két vágányon” folytassák a megbeszéléseket. Szerbia és Montenegró, az államközösség két tagja tehát külön-külön tárgyal az EU képviselőivel. Arra még nincs válasz, hogy a hágai együttműködés hiánya miatt Crna Gorát szankcionálják-e.