Az unió szigora hiánymódosító

Folyamatosan rontja a költségvetéssel kapcsolatos trükközések nyilvánosságra kerülése hazánk tekintélyét külföldön. A hiánykozmetikának viszont megálljt parancsolhat az EU tanácsa által jóváhagyott új szigorítás.

n Szajlai Csaba–Lovas István
Vita nélkül rendeletet fogadott el az EU tanácsa, amelynek célja, hogy javítsa a kormányzati statisztikákat olyan esetekben, amikor túlzottdeficit-eljárást alkalmaznak, vagyis főként kormányzati költségvetési hiány- és adóssági adatok esetében. Ezzel a vonatkozó rendeletet harmadízben módosítják. Különösen a magyar kormány számára „aggasztó” a hír, miután Brüsszelben erős a gyanú, hogy a 2005-ös költségvetésben is túlságosan az „elszámolástechnikai intézkedésekre” koncentrált a PM a hiánycsökkentésben, így a már ismert ügyeket is górcső alá vette a közösség statisztikai hivatala.
A szóban forgó szabályozás kötelezővé teszi majd az összes tagállamnak, hogy azok az Eurostattal, az uniós bizottság statisztikai szervezetével közöljék azon eljárásokat és forrásokat, amelyeket alkalmaztak a tényleges hiány- és adóssági adatok összeállításában s az azokat alátámasztó ágazati adatsorokban. Ugyanakkor a bizottság felelős az adatok minőségének kiértékeléséért és azért, hogy a tagállamokat „meglátogassa” a kormányzati számítások ellenőrzése kapcsán. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a bizottságot, ha a ténylegesen alkalmazott vagy tervezett kormányzati deficit- és adóssági adatok esetében jelentősebb változást eszközölnek.
Megtudtuk, az Eurostat az idén kezdődött vizsgálódásaival nem ért még véget a költségvetés kérdéses ügyeinek sora. Ugyanis ez az új rendelet kötelezővé teszi a tagállamok együttműködését az ellenőrző bizottsági tisztségviselőkkel. Vagyis minden tagállamnak évente kétszer, április 1-je és október 1-je előtt az Európai Bizottság számára jelentenie kell tervezett és tényleges kormányzati deficitjét és kormányzati adóssági szintjét. A luxemburgi székhelyű Eurostatnak az MNB figyelmeztetése után kellett újraszámolnia a KSH által korábban megadott kormányzati költségvetési hiányadatokat. Ennek eredményeként az Eurostat az autópálya-építési költségek beszámolásával jelentősen növelte a Gyurcsány-kormány költségvetési hiányszámítását, a kormányt újabb figyelmeztetésben részesítette, s megfenyegette, hogy megnyirbálhatja az uniós felzárkóztatási alapokat.
Hazánk esetében még három függőben lévő tétel is van, amelyek ugyan emelhetnek még valamenynyit a hiányszinten, ám a legnagyobb kérdőjelnek számító üggyel, a jövőben épülő autópálya-szakaszok PPP-konstrukciójával hivatalosan csak egy év múlva foglalkozik az Eurostat. Ha ez bekövetkezik, 2006 nyarán-őszén újabb csontvázak dőlhetnek ki a szekrényből, és az Állami Autópálya Kezelő Rt. utólag történő visszasorolása államháztartási körbe nagy többletkiadást jelent ahhoz képest, mint ha állami kötvénykibocsátásból finanszírozták volna az építéseket.