Ellentmondásos gazdaság

A konjunkturális mutatók ugyan kedvezők, ám magas az államháztartási hiány, s bizonytalan az euróbevezetés – értékelte az idei évet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a választások után reformokat vár, ellenkező esetben azonban a jelenlegi állapot romlásával számol.

Ellentmondásosak voltak az év gazdasági folyamatai, mert egyrészt kedvezően alakultak a konjunkturális mutatók, másrészt továbbra is magas az államháztartási hiány, s bizonytalanság van az euró bevezetésének céldátumában – mondta a távirati irodának Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az idei évre nézve kedvezőtlennek nevezte, hogy a nettó külső adósságállomány 24,7 milliárd euróról 31,2 milliárdra – GDP-arányosan 30 százalékról 36 százalékra – emelkedett. Így a növekedést lényegében az eladósodás segítette, így továbbra is negatív a fizetési mérleg, s ismét felerősödött a körbetartozás.
Parragh emlékeztetett, hogy júliusban az Európai Bizottság még úgy értékelte, a magyar hatóságok hatékony lépéseket tettek a 2005. évi költségvetési hiány mérséklésére, az értékelés tartalma és hangvétele azonban novemberre megváltozott.
A jövő évi kilátásokkal kapcsolatban a kamara elnökének várakozásai szerint 2006 két jól megkülönböztethető szakaszra tagolódik. Az év első felében, az országgyűlési választásokig a gazdaságpolitikai döntésekben a kampánycélok valószínűleg háttérbe szorítják a közgazdasági racionalitást. Ez idő alatt érdemi reformok nem várhatók, s ha a nemzetközi folyamatokban nem következik be valamilyen nem várt, kedvezőtlen változás, úgy a makrogazdasági pálya és mutatók sem módosulnak érdemben. Az elnök szerint komoly veszélye van a fedezet nélküli ígérgetésnek, ezért a költségvetési hiány növekedésével kell számolni jövőre, s így a választások után a büdzsé módosítása sem kizárt.
Parragh László úgy látja, az új kormány kemény kihívásokkal szembesül, mert már nemcsak a nemzetközi és a hazai befektetők követelik a nagy elosztórendszerek strukturális reformját, hanem a magyar társadalom is. Ha a reformok sokat késnek vagy elmaradnak, akkor folytatódik a fiskális politika hitelvesztése, ami súlyos következményekkel járhat a befektetések és a forint árfolyamának alakulására. Az elnök úgy látja, ha a választások után az új kormány néhány területen érdemi reformokat valósít meg, akkor Magyarország nemcsak a gazdaságban, hanem az elosztórendszerekben is végrehajtja azt a rendszerváltozást, amelynek középpontjában a teljesítményelvűség, a hatékonyság és a magasabb színvonalú szolgáltatás áll. Csak ennek megvalósulása esetén számíthat a társadalom az életminőség régen várt, jelentős javulására.