Fizetési kötelezettség: újabb iskolai botrány

Havas Henrik, a Horn-kormány egykori kormányszóvivőjének médiaiskolája után újabb baloldali vezetésű felsőoktatási intézményről derült ki, hogy jogtalanul szed pénzt hallgatóitól. Az oktatási ombudsman felszólította a Budapesti Gazdasági Főiskolát, hogy szüntesse meg az államilag finanszírozott diákok fizetési kötelezettségét a kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi karon, az eddig beszedett pénzt pedig fizesse vissza. Az iskola rektora Roóz József, aki 2002-ben az MSZP és az SZDSZ egyik jelöltje volt az Állami Számvevőszék alelnöki posztjára.

A Havas Henrik nevével fémjelzett médiaiskola kapcsán kirobbant tandíjbotrány után több diák is panasszal fordult az oktatási jogok biztosához az iskolák pénzszedései kapcsán. A legtöbb észrevétel a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatóitól érkezett. A tanulók azt sérelmezték, hogy bár államilag finanszírozott hallgatók, félévente mégis 150 ezer forintot kell befizetniük az intézménynek. A diákok a főiskola kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi karának idegen nyelvű idegenforgalmi és szálloda, valamint kereskedelmi szakára járnak.
Roóz József az ombudsmannak írt levelében azzal indokolta a pénzszedést, hogy az idegen nyelvi képzés többletszolgáltatásnak minősül az ingyenes magyar nyelvű kurzushoz viszonyítva. A rektor szerint a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy átjelentkezzenek az utóbbi szakra, ha nem akarnak a képzésért fizetni.
Aáry-Tamás Lajos ezzel szemben úgy látja, hogy az iskola pénzszedése ellentétes a törvénnyel. Az ombudsman rámutat: a felsőoktatási törvény 31. paragrafusa kimondja, hogy a képesítési követelményekben szereplő tanulmányi időszakra tandíjmentesség illeti meg az államilag finanszírozott, első alapképzésben részt vevő hallgatókat. A diákoktól csak olyan szolgáltatásokért szedhetnek díjakat, amelyek nem feltételei a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének, vagyis a diploma megszerzésének.
Az ombudsman szerint azonban a BGF érintett szakjain az idegen nyelvi képzés nem többletszolgáltatás, hanem a félév elvégzésének elengedhetetlen feltétele, hiszen az adott nyelven tartják az előadásokat és a vizsgákat is. Ezért november 30-án kelt levelében felszólította az intézményt, hogy szüntesse meg a fizetési kötelezettséget, az eddig beszedett pénzt fizesse vissza.
Szerettük volna megtudni Roóz József véleményét is, a rektor azonban lapzártánkig elérhetetlennek bizonyult. Az iskola vezetőjének 30 napja van arra, hogy válaszoljon az ombudsman kezdeményezésére.
Emlékezetes: lapunk elsőként számolt be arról, hogy az oktatási ombudsman már korábban is foglalkozott a BGF pénzszedésével. Aáry-Tamás Lajos állásfoglalása akkor azért nem került a nyilvánosság elé, mert a biztos segítségét kérő panaszos időközben bírósághoz fordult az ügyben, az ombudsman hatásköre pedig ezekre az ügyekre már nem terjed ki.
Az iskola és a hallgató egyébként peren kívül megegyezett. A diák a költség-hozzájárulást kisegítőként ledolgozhatja a tanszéken.
A Magyar Nemzet írt először a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetében kirobbant tandíjbotrányról is. Az intézményben félévente nyolcvanezer forintot szedtek jogtalanul. Az iskola nem fizette vissza a pénzt, de a jelenlegi hallgatóknak kötelezővé tette a tandíjas képzést.