Közhasznú helyett nonprofit forma

A parlament elfogadta az új társasági és cégtörvényt, amely elődjéhez képest gyorsítja a cégeljárást, csökkenti a társaságok adminisztrációs terheit, és többek között megszünteti a közhasznú társasági formát.

Az új jogszabály szerint az egyszerűsített cégeljárásban egyes társaságok rövidebb határidővel számolhatnak: legfeljebb nyolc nap alatt bejegyezik őket. Bővül az elektronikus cégeljárás, 2006. július 1-jétől már minden gazdasági társaság kérheti elektronikusan a bejegyzését. Emellett egy évvel később a kft.-k és az rt.-k tíz évre visszamenőleg megkaphatják elektronikusan azokat az információkat is, amelyeket papíron nyújtottak be a cégbíróságra. Újdonság, hogy ezentúl nem a csődtörvény, hanem a cégtörvény fogja szabályozni a végelszámolásokat.
A jogszabály értelmében megszűnnek bizonyos társasági formák. A közhasznú társaságot jelenleg a ptk. szabályozza. A törvényjavaslat indokolása szerint azonban azt, hogy egy szervezet mikor minősíthető közhasznúnak, közjogi szabályozásnak kell rendeznie. Ezért közhasznú társaságra mint polgári jogi intézményre a továbbiakban nincs szükség. Az új társasági törvény általános részében rögzítik majd a társaságok nonprofit működésének lehetőségét. Az pedig már a közhasznú szervezetekről szóló törvény feladata, hogy milyen feltételek között minősít egy nonprofit társaságot közhasznúnak. A nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések 2007. július 1-jén lépnek hatályba, ettől az időponttól már nem alapítható új közhasznú társaság. A már létező kht.-k 2009. június 30-ig alakulhatnak át, illetve szűnnek meg.
Az új törvényben nagyobb hangsúlyt kap a hitelezővédelem. A csődhelyzetben lévő társaságok vezetői feladataikat a hitelezői érdekek szem előtt tartásával kötelesek ellátni. Az a vezető, aki ezt megszegi, a társaság fizetésképtelensége esetén köteles lesz helytállni a hitelezőkkel szemben. A törvényjavaslat ésszerűbben osztja meg a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályozást a társasági, a számviteli és a könyvvizsgálói törvény között. A részvénytársaság kivételével a számviteli törvény szabályozza majd a könyvvizsgálat tartalmi sajátosságait. Az összeférhetetlenségi szabályokat a könyvvizsgálói törvény szigorítja majd, míg a társasági törvény szabályozza a társaság és a választott könyvvizsgáló közötti jogviszonyt. Az elfogadott törvényszöveg szerint a módosítások fél év türelmi idővel, 2006. július elsején lépnek hatályba.

---