Nyilatkozatban foglalt állást a négy jelentős magyar agrárszervezet – a Magyar Agrárkamara, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Magyar Termelői Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek Hangya Együttműködése – az uniós agrárpolitikában alkalmazandó egyenlő bánásmód mellett, illetve szorgalmazták, hogy az EU a közelgő WTO- (Kereskedelmi Világszervezet) tárgyalásokon ne kössön a jelenlegi közösségi agrárpolitika (KAP) kereteit sértő megállapodást. Peter Mandelson, az Európai Unió kereskedelmi biztosa ugyanis legutóbbi nyilatkozataiban olyan engedményekről beszélt, amelyek jelentősen meghaladják a strasbourgi nyilatkozatban rögzített határokat, és ilyen engedményeket jelentett be az Európai Bizottság is. A szervezetek szerint azonban ezen nyilatkozatok meghaladják a bizottság hatáskörét, és a KAP-reform árakra és termelésre gyakorolt hatását. Összességében elmondható, hogy a bizottság javaslatainak eredményeképpen, ha azokat elfogadnák, minden ágazatban csökkennének az árak, a termelés és a termelési értékek.
Ezért a hazai agrárszervezetek a WTO-tárgyalásokra vonatkozóan is alapelvnek tekintik a Strasbourgban elfogadott közös álláspontot, amelyben kérik, hogy a hongkongi tárgyalásokon ne kössenek a KAP 2003-ban elfogadott kereteit sértő megállapodást. A nyilatkozat emlékeztet az unió Mezőgazdasági Termelők Szövetségének (COPA), s a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének (COGECA) álláspontjára, amely megfogalmazza: a 2003-ban életbe léptetett agrárreform összességében nem csupán a szűken vett mezőgazdasági szereplők, de az unió társadalmának egészét is szolgálja.
Október 28-án hangzott el az unió utolsó hivatalos ajánlata, összefoglalva, a mezőgazdasági vámok 46 százalékos átlagos csökkentését, a termelői támogatások 70 százalékos csökkentését, valamint az exporttámogatások meghatározott határidőig való teljes eltörlését tartalmazza, amelyek jelentős mértékben meghaladják a WTO legutóbbi, uruguayi fordulójában vállalt kötelezettségekét.
Hazai szakértők szerint azonban kizártnak tartják, hogy megállapodás jöjjön létre Hongkongban, ugyanis ahhoz az Egyesült Államoknak is jelentős engedményeket kellene tennie, többek között le kellene építeni mezőgazdasági támogatásait. Ennek ellentmond egy hivatalos amerikai nyilatkozat, amely arról tájékoztatja a farmereket, hogy minden dollárnyi elvesztett agrártámogatást exporttámogatás formájában kapnak vissza.
Glattfelder Béla uniós néppárti képviselő szerint nem érdeke hazánknak, hogy a jelenlegi feltételek mellett sikeres legyen a WTO jövő heti, hongkongi fordulója. A képviselő leszögezte, hogy az előkészítő tárgyalások pillanatnyi állása szerint csak az európai mezőgazdaság érdekeinek feláldozása árán jöhet létre egyezség. Ezzel az eredménynyel az EU fejlettebb, iparosodottabb tagállamai járnának jól, míg a felzárkózni kívánó, jelentősebb mezőgazdasággal rendelkező, újonnan csatlakozott tagállamok, így Magyarország is egyértelműen vesztesként kerülne ki.
Jabab: A kormány tartozik a gazdáknak. Ha tavasszal a háromhetes gazdademonstráció idején nem alakultunk párttá, most sem fogunk – jelentette ki Jakab István, a Magosz elnöke Nyíregyházán. A Hódmezővásárhelyen elfogadott új Magosz-program lényege, hogy a földet a gazdák tulajdonában, illetve kezelésében kell tartani, újra kell értelmezni a szövetkezeteket oly módon, hogy a támogatás ne az integrátorokat, hanem közvetlenül a gazdákat illesse – hangsúlyozta a Magosz-elnök. Hozzáfűzte, ehhez megfelelő finanszírozás kell, amit egy új vidék bankja szerepét betöltő intézményrendszer oldhat meg megfelelő szinten. A programszövetség megkötésének menetrendjéről Jakab István úgy tájékoztatott, a mintegy 100 oldalas dokumentumot a Magosz közgyűlése elfogadta, és a szövetség alapjául ajánlotta a Fidesz–MPP-nek. Jelenleg a párt válaszát várják, és bíznak benne, hogy a program mentén a szövetség rövidesen megköthető lesz.
A tavasszal kötött agrármegállapodás teljesülését Jakab István 50 százalékosnak értékelte. Fájdalmasnak ítélte, hogy nem került be a költségvetésbe az a pont, ami szerint 2005-re és 2006-ra 20 milliárd forint illetné meg a sertés-, illetve a baromfiágazatot. Ezzel együtt 150 milliárd forinttal tartozik a kormány a gazdáknak, ugyanis a 2005-ről 2006-ra áthúzódó kötelezettség 130 milliárd forintot tesz ki. Ezzel szemben a 2006-os költségvetésben a teljes hazai agrárbüdzsé mindöszsze 110 milliárd forint. A Magosz elnöke szükségesnek tartja, hogy a kormány tegye átláthatóvá az EU-támogatások felhasználását, és az erről készült kimutatásokat haladéktalanul adja át az Európai Bizottságnak, hogy az illetékesek feltehessék azt az uniós honlapokra.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintő kérdésekről szólva Jakab Ferenc, a Magosz megyei elnöke rámutatott: az agrármegállapodásban az akkori miniszter, Németh Imre kérésére szerepelt, hogy az AVOP-keretből legyen leírható forrás az ültetvényselejtezésre. Mivel ez az alap nem nyílt meg, a szabolcsi gazdák e célra egyetlen fillért sem kaptak. Korszerű, új fajták telepítése nélkül pedig teljesen tönkremegy az ország almatermésének mintegy 50 százalékát kitevő szabolcsi ültetvénykultúra – hangsúlyozta a megyei vezető. Hozzáfűzte, 10 ezer hektárnyi elavult ültetvény van a megyében, és azt tervezték, hogy a támogatás segítségével három éven belül leselejtezik az állományt. Erre azonban semmi esély nem mutatkozik. (D. M.)
Gráf bizakodó. Nem fordul többet elő, hogy a gazdáknak járó jogos támogatásokat nem fizetik ki időben – jelentette ki Gráf József egy gazdafórumon. „A holnap Magyarországán valóban nem fog többé előfordulni, hogy a magyar gazdák nem kapják meg törvényes járandóságaikat. A földből élők ugyanis tisztában vannak azzal, hogy változásra van szükség” – reagált a miniszter stavaira a Fidesz.
origo.hu
Megvan, kiket jelöl a Fidesz alkotmánybírónak
