Mennyit ér a hely a mennyországban?

Élt sok-sok évvel ezelőtt Északkelet-Brazíliában egy nagyon szegény házaspár: egyetlen vagyonuk egy tyúk volt. Ennek a tyúknak a tojásaiból éltek meg valahogyan.
Csakhogy szentestére elpusztult az állat. A férj, akinek arra sem volt pénze, hogy élelmet vegyen az ünnepi vacsorára, a falu plébánosához ment segítséget kérni.
De az segítség helyett csak ennyit mondott:
– Amikor Isten bezár egy kaput, akkor kinyit egy ablakot. Mivel semmire nem elég a pénzed, menj vissza a piacra, és vedd meg a legelső dolgot, amit kínálnak neked. Én megáldom ezt a vételt, és mivel karácsony a csodák napja, örökre megváltozik majd az életed.
A férfi visszament hát a piacra, bár nem volt meggyőződve róla, hogy valóban ez a legjobb megoldás. Egy kereskedő meglátta, hogy céltalanul jár-kel, és megkérdezte, mit keres.
– Nem tudom. Nagyon kevés pénzem van, de a pap azt mondta, hogy vegyem meg az első dolgot, amit kínálnak nekem.
A kereskedő dúsgazdag volt, de soha nem hagyott ki egyetlen lehetőséget sem a pénzszerzésre. Azonnal elvette a férfi centavóit, firkantott valamit egy papírdarabra, és átadta neki:
– A papnak igaza van! Mivel mindig jó ember volt, eladom magának a helyemet a mennyországban ezen az ünnepi napon! Itt van az okmány!
A férfi elvette a papírt és elment, a kereskedő pedig büszke volt magára, amiért újabb pompás üzletet kötött. Aznap este, miközben a lakomára készült cselédjei körében, elmesélte a történteket a feleségének, és hozzáfűzte, hogy lám, gyors és éles eszének köszönheti, hogy így meggazdagodott.
– Micsoda szégyen! – mondta a felesége. – Így viselkedni Jézus születésének napján! Menj el ehhez az emberhez, és szerezd vissza azt a papírt, különben többé nem teheted be ide a lábad!
A kereskedő megrémült felesége haragjától, és engedelmeskedett neki. Hosszas keresgélés és kérdezősködés után sikerült megtalálnia a férfi házát. Amint belépett, megpillantotta a házaspárt az üres asztal mellett, előttük a papírral.
– Azért jöttem, mert helytelenül cselekedtem – mondta. – Itt van a pénze, és adja viszsza nekem, amit eladtam magának.
– Egyáltalán nem cselekedett helytelenül – felelte a szegény ember. – Követtem a pap tanácsát, és tudom, hogy áldás van ezen a papíron.
– Ez csak egy darab papír. Senki nem adhatja el a mennyországi helyét! Ha akarja, a dupláját fizetem érte.
De a szegény ember nem akarta eladni, mert hitt a csodákban. A gazdag pedig egyre több pénzt kínált a papírért, míg végül elérte a tíz aranyat.
– Ennyi pénzzel nem megyek semmire – mondta a szegény ember. – Olyan életet szeretnék teremteni a feleségemnek, amilyet megérdemel, és ehhez száz aranyra van szükségem. Erre a csodára várok ma este.
A gazdag, tudván, hogy ha tovább késlekedik, elmarad otthon az ünnepi lakoma, és az éjféli misén sem tudnak részt venni, elkeseredésében kifizette a száz aranyat, és viszszakapta a papírt. Boldog volt a szegény házaspár, mert számukra megtörtént a várva várt csoda. Boldog volt a kereskedő, mert teljesítette a felesége kérését. A feleségét azonban elfogta a kétség: lehet, hogy túl szigorú volt a férjével?
Amint véget ért az éjféli mise, odament a paphoz, és elmesélte neki, mi történt.
– Atyám, a férjem találkozott egy emberrel, akinek atyám azt tanácsolta, hogy vegye meg az első dolgot, amit ajánlanak neki. A férjem a könnyű pénzszerzés reményében írt egy papírt, amely arról szólt, hogy eladja a helyét a mennyországban. Én erre azt mondtam neki, hogy nem vacsorázhat velünk ma este, ha nem szerzi vissza azt a papírt, és végül kénytelen volt száz aranyat fizetni annak az embernek. Lehet, hogy túl szigorú voltam? Tényleg ilyen drága egy hely a mennyországban?
– Először is: a férjed a kereszténység legfontosabb napján gyakorolt nagylelkűséget. Másodszor: ő csupán eszköz volt Isten kezében, hogy megtörténhessen egy csoda. De hogy válaszoljak a kérdésedre: amikor néhány centavóért eladta mennybéli helyét, akkor még annyit sem ért. De mivel száz aranyért visszavásárolta, csak azért, hogy boldoggá tegye a nőt, akit szeret, most már jóval többet ért, mint ez az összeg.
(David Mandel haszidikus novellája alapján)