Nazarbajev fölénye

Az országot több mint másfél évtizede irányító Nurszultan Nazarbajev a vasárnapi kazahsztáni elnökválasztás biztos esélyese. A felmérések alapján népszerűsége közel 70 százalékos, így aztán nem csoda, hogy a voksolás különösebben nem hozza izgalomba a kazah lakosságot. Úgy tűnik, Nazarbajev támogatottságában egyetértenek a nagyhatalmak is, így az Egyesült Államok sem gondolkodik „narancsos forgatókönyvben”.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a vasárnapi választás lázba hozza a kazah közvéleményt. A kampányból ítélve a posztszovjet térség utóbbi időben tapasztalt viharos változásainak fényében az Európányi kiterjedésű, energiahordozókban gazdag közép-ázsiai ország a nyugalom szigetének nevezhető. A legnagyobb izgalmat az okozta, hogy négy hete három revolvergolyóval a testében holtan találták az államfővel tavaly szembefordult Zamanbek Nurkadilovot. Az esetre ugyan sokan felkapták a fejüket, az elemzők többsége azonban végül logikai alapon kizárta, hogy a hatalomnak köze lett volna a történtekhez. Ez a forgatókönyv a jelen helyzetet nézve valóban nem állhatott érdekében Asztanának.
A nemzetközi sajtó Nurkadilov halálhírén kívül nem nagyon foglalkozott Kazahsztánnal, a kampány azért a maga módján szolgált újdonsággal. Így például azzal, hogy először került sor tévévitára. Pontosabban mind az öt jelölt egyenlő mértékben kapott műsoridőt. Először ismertethették programjaikat, majd önmagukról vallottak. Ezután egymásnak tehettek fel kérdéseket, végül legutóbb mondandójuk összegzésével fordulhattak választóikhoz. A legtöbb szó a korrupcióról esett, s a hatalommal szemben Kazahsztánban ritkának nevezhető nyílt bírálatok élén Zsarmahan Tujakbaj, az ellenzék első számú jelöltje állt.
Nurszultán Nazarbajev nem élt a választási bizottság által felkínált lehetőséggel. Helyette a gazdasági fejlődésről szóló adatok és tapasztalatok szóltak, a közvélemény-kutatások alapján elnyomva a kritika hangját. Így az elmúlt két évben átlagosan 33 százalékkal nőttek a lakosság térségbeli összehasonlításban amúgy is jónak nevezhető bevételei, miközben az infláció jelenleg hatszázalékos. A GDP bővülése az elmúlt tíz hónapban kilencszázalékos volt, a befektetések nagysága pedig 23 százalékkal lett több. Figyelmet érdemel e számok között, hogy csupán idén 42 százalékkal nőtt a külkereskedelmi forgalom.
Ezek után érthető, hogy a kazahok túlnyomó többsége nem különösebben kíván változást az ország élén. Legalább ilyen fontos, hogy a térségben érdekelt nagyhatalmak – Oroszország, Kína, Egyesült Államok – háromszögében elegánsan lavírozó Nazarbajev támogatásában lényegében a külvilág is megegyezik. Így aztán el-elhangzanak bírálatok, a nyomásgyakorlás kedvéért Condoleezza Rice találkozott az egyébként gyenge és megosztott ellenzék képviselőivel, de a „színes” forgatókönyveket Kazahsztánban jegelték.