Négymilliárd forint önreklámra

Majdnem négymilliárd forintot költött az adófizetők pénzéből a kormány ebben az évben önreklámra. Az összegen közel fele-fele arányban osztozik a Miniszterelnöki Hivatal és a tárcák. A kormány valamivel többet, ötmilliárdot költött az idén a rászoruló gyerekek ingyenes étkeztetésére.

A Miniszterelnöki Hivatal Batiz András kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint november 10-ig 2,268 milliárd forintot költött „lakossági tájékoztatásra”, az állami ünnepek megrendezésével együtt. A Magyar Hírlap összeállítása szerint pedig ebben az évben januártól októberig a többi minisztérium 1,513 milliárd forintot költött hirdetésekre. Ezekben az adatokban még nem jelent meg az a 20 millió forint, amit a Financial Times múlt heti mellékletében hirdetett el a kabinet, és az a 48,1 millió forintnyi közpénz sem, amennyibe a gazdasági minisztérium legutóbbi háromhetes reklámkampánya kerül, valamint az a 111,609 millió forint, amely a parlament előtt tíz napig üzemelő jégpálya, illetve a hozzá kapcsolódó szilveszteri rendezvény költsége.
Mindent összeadva egy közel négymilliárd forintos idei kormányzati reklámkampány számlát kapunk, amelyet a kabinet az adófizetők pénzéből egyenlített ki. Öszszehasonlításul: a kormány ötmilliárd forintot fordított idén a rászoruló gyermekek ingyenes általános iskolai étkeztetésének támogatására. Minden általános iskolásnak még Medgyessy Péter ígért ingyenes ebédet a szekszárdi híd avatásán, másnap viszont a rászorulókra kellett korlátoznia ezt, mert kiderült, hogy mindenkire nincs elég pénz a büdzsében.
A nagy kormányzati költekezéshez nagy bakik is társultak. Még kormánytagok is ablakon kidobott pénznek tartották azt a 150 millió forintot, amelybe a kormány nyár elejei Kérdések és válaszok kampánya került. A röviden csak KV-nak nevezett rendezvénysorozat keretében Gyurcsány Ferencnek, valamint a minisztereknek és államtitkároknak 159 helyszínen kellett népszerűsíteni a 100 lépés programját. A darabonként majdnem egymillió forint közpénzbe kerülő fórumokra átlagosan nem egészen 63 ember volt kíváncsi, ennyi volt az átlagos „nézőszám”.
A minisztériumok közül a gazdasági költött a legtöbbet hirdetésre, októberig több mint félmilliárdot (525,613 milliót). Kóka János erőfeszítései azonban nem a nemzetközi hitelminősítő intézetek, vagy az Európai Unió értékeléseiben köszönnek vissza. Hitelességét kérdőjelezik meg az ellenzéki képviselők. Nyilatkozataikban többek között azt firtatják, hogy is értette a gazdasági tárcavezető, hogy minket irigyel Franciaország, Spanyolország és Németország.