Nemzetmegosztó kormányjavaslat?

Nincs konszenzus a határon túliak körében a kormány alkotmánymódosítási javaslatával kapcsolatban, abban ugyanakkor teljes az egyetértés, hogy a napirenden lévő kérdések megvitatása céljából a lehető legrövidebb időn belül – még ebben az évben – össze kellene hívni a Magyar Állandó Értekezletet.

A kormány nemzetpolitikai javaslatairól, az alkotmánynak a határon túli magyarok közjogi státusával összefüggő módosítására vonatkozó indítványról egyeztetnek ma a kabinet illetékesei és az érintett közösségek képviselői. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint a hosszú ideje halogatott nemzetpolitikai kérdések megvitatásán túl a nemzeti szolidaritás szempontjából is sürgős volna a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása.
Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke a napokban kijelentette: az RMDSZ nehezményezi, hogy a magyar kormány nem hívja össze a Máértot, noha legutóbb Gyurcsány Ferenc októberi nagyváradi látogatásán kérték arra a miniszterelnököt, hogy lehetőleg még ebben az évben ülésezzen a testület. Takács a megtárgyalandó kérdések között említette az alkotmánymódosításra vonatkozó felvetést, a határon túli magyaroknak juttatott támogatási rendszer reformját, hatékonyságának növelését, valamint a kettős állampolgárság ügyének megoldáskeresését.
„A Magyar Koalíció Pártja (MKP) teljesen egyetért azzal, hogy a magyar alkotmány fogalmazza meg a nemzet egységét, csakhogy a kormány által hozzánk is eljuttatott javaslat ennek a fordítottját szolgálja, azaz két nemzetet fogalmaz meg, vagyis megoszt” – nyilatkozta lapunknak Duray Miklós, a magyar párt ügyvezető alelnöke. „A pénteki szakértői tanácskozáson ezért azt az álláspontot fogom képviselni, hogy ez a javaslat alkalmatlan a parlamenti beterjesztésre” – tette hozzá Duray. Az MKP a javaslattal kapcsolatos észrevételét már elküldte levélben Avarkeszi Dezső kormánybiztosnak is.
Duray az MKP többi politikusához hasonlóan egyébként a Máért mielőbbi összehívását is sürgetni fogja, mert „értékelni kell az elmúlt egy esztendőt, egyszerűen képtelenség, hogy az anyaországi és a határon túli magyarok legitim képviselői még egyszer sem találkoztak a rossz emlékű állampolgársági népszavazás óta”. Duray ugyanis úgy véli, a népszavazás okozta sebeket, illetve a népszavazási kampányban megfogalmazott félrevezető nézeteket sem egyéni, sem egypárti kezdeményezésekkel nem lehet gyógyítani, feledtetni. Az ügyvezető alelnök szerint „közösen kell megtalálni egy új kiindulási pontot, amelyről elindulhatunk a nemzet újraegyesítése, egységes felemelése útján”.