Szellemjárás

Karácsonyi könyvesház

A szellemek legyőzik a rációt. Megtehetjük, hogy nem hiszünk a létükben, ám ez őket cseppet sem érdekli. A szellemek változatlanul ott élnek a fűben, fában, tűzben, viharban, és a világ csak akkor van rendben, ha békesség van az emberek és a szellemek között. Ezt a tudást azok a népek őrizték meg, amelyek nem hagyták el a természetet. A kommunizmus a „józan ész” jegyében kivégezte vagy internálta a sámánokat, irtotta a „barbár hitet”, de az a sok évtizedes üldöztetés után is új életre kelt. A tudást, a rítusokat és a hit lényegét átmentette a nép akkor is, amikor lakótelepekre költöztették és traktorra meg televízió elé ültették.
A sámánoknak ősidők óta az a dolguk, hogy megteremtsék, visszaállítsák az egyensúlyt a földi és a szellemvilág között. Ők a harmónia papjai, akik megkeresik a betegség lelki okát, megkérdezik a szellemeket a jövőről, és engesztelik őket a földi vétkekért. Hoppál Mihály albuma, a Sámánok Eurázsiában nem elsősorban ritka fotói vagy igényes külleme miatt ajánlatos kiadvány, hanem mert nyilvánvaló, hogy a neves néprajzkutató nemcsak pontos leírásokat ad közre az uráli, török, tunguz, mongol és paleoszibériai népek sámánjairól, hanem a tudósi távolságtartás és empátia kívánatos arányában látja feladatuk lényegét is.
Háromszáz oldal samanizmust vehet kezébe az olvasó, amelyben Hoppál a hitvilág eredetétől a különböző népek szokásain, a kellékek bemutatásán át jut el a legújabb korig, a XX. század végi újjászületésig vagy inkább feltámadásig. Mert ismét sámánok munkálkodnak az emberiség és a szellemvilág harmóniájának visszaállításán, a kis népek identitásának erősítésén, a nemzetek öntudatra ébresztésén.
Jó-e, hogy a legújabb kor varázslói fellépnek a folklórfesztiválokon? Fennáll-e a veszélye annak, hogy a modern világ rezervátumba küldi a sámánokat is? Hoppál Mihállyal együtt higgyünk abban, hogy csak a megjelenési formák változnak, de a lényeg megmarad.
(Hoppál Mihály: Sámánok Eurázsiában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. Ára: 6750 forint)