Tovább késnek a motorvonatok

A MÁV-nak szánt elővárosi motorvonatokat csak a finanszírozási szerződés megkötése után kezdi gyártani a svájci cég, az első két jármű – 2006 márciusa helyett – 2007 első negyedévében jelenik meg a magyar pályákon. Az újabb csúszás oka, hogy a MÁV-nak még elő kell teremtenie a motorvonatokhoz szükséges hitelt.

Bemutatja holnap a MÁV Rt. azt a motorvonatot a nagyközönségnek, amelyhez hasonlók közlekedhetnek a főváros környéki elővárosi forgalomban, ehhez azonban még a finanszírozási szerződést is alá kell írniuk a feleknek. A MÁV Rt. augusztusban kötött szerződést a Stadler Bussang AG-vel 30 + 30 elővárosi motorvonat szállításáról. Egyelőre csak az első sorozatot rendelte meg a vasúttársaság, az újabb harmincra opciós lehetősége nyílik. A szerződés azt is tartalmazza, hogy egy alkalommal a szállító bemutatószerelvényt küld Magyarországra. A vonatot a svájci államvasúttól bérli a Stadler, amellyel a MÁV a bemutatókon kívül műszaki teszteket végez. Eredetileg a harminc Flirt motorvonat 2006 márciusában állt volna forgalomba a pusztaszabolcsi, székesfehérvári és tatabányai vonalakon, a magyar utazóközönség a tender elhúzódása és a MÁV gazdasági problémái miatt 2007 első negyedévében veheti őket igénybe. Ahhoz, hogy a motorvonatokat elkezdje gyártani a svájci cég, még alá kell írni a finanszírozási szerződést. A vonatonként 1,2 milliárd forintos vételár előteremtésére novemberben új közbeszerzési eljárást indított a vasúttársaság. A hitelt nyújtó pénzintézetek 2006 januárjában adnak ajánlatot, a MÁV a tervek szerint jövő február végéig hirdetne eredményt. Értesüléseink szerint a MÁV 14 év alatt fizetné vissza a hitelt negyedéves törlesztőrészletekben. A vonatok karbantartását a Stadler látná el egy új műszaki bázison, ezt viszont működési költségeiből fizetné a MÁV.
Az Európai Unió minisztereinek tanácsa a magyar tartózkodás ellenére a napokban elvi szinten arról állapodott meg, hogy támogatják a nemzetközi személyszállítás 2010-re tervezett piacnyitását. Ebben a kérdésben a döntést az Európai Parlament hozza meg, az Európa Tanács viszont megfogalmazta álláspontját. A piaci liberalizáció a gyakorlatban annyit jelent, hogy a tagállamok hálózatain saját szerelvényeket közlekedtethetnek a vasúttársaságok vagy az erre vállalkozó cégek. A magyar álláspont szerint viszont ezek a nemzetközi járatok nem bonyolíthatnának le kabotázsforgalmat, azaz a belföldi forgalomban nem szállíthatnának utasokat. Így például az osztrák vagy a német vasút szerelvényeire hazai állomások között nem lehetne jegyet váltani. A magyar vasutak részére a nemzetközi forgalomba burkolt kabotázs azért lenne hátrányos, mivel a nyugati vasúttársaságok fejlettebb eszközparkkal rendelkeznek, és az árversenyben is előnyhöz jutnának. A hazánkban közlekedő nemzetközi szerelvények jelenleg is szállítanak belföldi utasokat, ám a vonatközlekedést nemzetközi szerződések szabályozzák.