Veszélybe sodorhatja a nemzeti kincsként számon tartott hazai baromfigénbank létét a gödöllői Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet tervezett összevonása a herceghalmi állattenyésztési kutatóintézettel – állítja a gödöllői intézmény vezetése. Ezért levélben fordult az agrárminiszterhez, kérve, hogy vizsgálja felül ezt az elképzelést – közölte tegnap Hidas András a Magyar Távirati Irodával.
A gödöllői intézetben tartott húsz őshonos baromfifajta fontos biológiai alapként szolgál a tenyésztők nemesítési munkájához – hangsúlyozta a kutatóhely igazgatója. Különösen manapság van ennek kiemelt jelentősége, amikor a madárinfluenza globális elterjedésének veszélye nyomán szükség lehet az esetleg kipusztuló állatok pótlására a génbank genetikai alapjaira támaszkodva.
Ráadásul az őshonos tyúk, pulyka, liba, kacsa az eddigieknél jelentősebb szerephez juthat az EU által támogatott fenntartható mezőgazdasági termelésben, ahol a háztáji gazdaságokban részben éppen ezek a baromfik biztosíthatják a családok megélhetését – tette hozzá.
Az intézet áttelepítése Herceghalomba nemcsak az 50 főnyi, zömében Gödöllőn lakó kutatógárda munkájának folytatását tenné kérdésessé, hanem az 1897-ben alapított intézmény milliárdos értékű infrastruktúrája is kihasználatlanul maradna. A minisztert a szakember arra kéri a levélben, hogy biztosítson pótlólagos forrásokat a különböző agrárkutató intézetek növény- és állatgénbankjainak megőrzéséhez, amely – nézete szerint – állami feladat.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
