Már a svájci Ringier kiadónál vállalt lobbista feladata sem váltott ki egyetértő visszhangot, különösen azt követően nem, hogy a Zürichben székelő cég tulajdonosa a bemutató sajtótájékoztatón a „kapunyitogató” jelzővel illette illusztris munkatársának ténykedését. Még saját pártja, az SPD sem volt elragadtatva abból kiindulva, hogy az „elvtársak” hajdani büszkesége számára nem éppen ildomos ilyen, elegánsnak egyáltalán nem mondható munkát végeznie.
A negatív megítélés csak fokozódott, amikor a moszkvai barát, Vlagyimir Putyin hathatós támogatásával Schrödert kinevezték a Balti-tenger alatt építendő gázvezeték konzorciumát felügyelő bizottság elnökévé.
Ez a lépés azért tüntette fel rossz színben a volt kancellárt, mert regnálásának utolsó pillanatában hozta tető alá azt a szerződést, amely a négymilliárd euróra rúgó projekt sorsát orosz–német vállalkozás kezébe helyezte. A Gazprom ötvenegy százalékos részesedése az államhatalmi érdekeket képviselő üzletfél elképzeléseinek garanciáját alkotja. Az elmúlt napok erőpróbája Moszkva és Kijev között azonnal bizonyította, hogy a gazdasági fölény milyen lehetőséget nyújt annak, aki az energiaszolgáltatást politikai fegyverként igyekszik felhasználni. A német pártok részéről számtalan felszólítás érkezett Schröder címére, hogy avatkozzon közbe és vállaljon közvetítő szerepet. A felügyelőbizottság elnökének védelmében a Gazprom határozottan kiállt azon meggyőződése mellett, hogy a részvényesek akaratának megfelelően az exkancellár nem vállalhat magára operatív feladatot. Időközben a berlini államügyészséghez hét feljelentés érkezett Schröder ellen azzal a váddal, hogy az SPD-politikus kihasználta kormányfői pozíciójának előnyét a Szentpétervárról Greifswaldba futó gázvezeték megépítésének szolgálatában és ezzel saját személyi érdekből cselekedett, felkészülve arra az esetre, ha megbukik a parlamenti választáson. Ami aztán be is következett! A német igazságszolgáltatás most azon töri a fejét, vajon a berlini, vagy a Schröder állandó lakhelyén illetékes hannoveri államügyészség illetékes-e az ügyben.
A volt „médiakancellár” közben tovább bővítette vállalásainak számát. Ezt bizonyítja a New Yorkban székelő Harry Walker Agency bejelentése, hogy a közvetítőiroda felvette prominens ügyfelei közé Schrödert is, aki illusztris trársaságban találja magát. Az amerikai cég a hajdani USA-elnökök (Bill Clinton és Jimmy Carter) mellett a művészvilág több sztárját is felkínálja mint szakmai vagy ünnepi rendezvények szónokait. A Harry Walker patronálta politikai személyiségek befejeződött karrierjük tanulságainak ismertetésével juthatnak jelentős ellenszolgáltatáshoz: az agentura által számukra követelt honorárium felső határa kétszáztövenezer dollárig terjed. Schrödert úgy népszerűsítik, mint vezető államférfit és a nemzetközi kapcsolatok terén elismert személyiséget.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
