A rangsor hátrányt jelent

A külföldi tulajdonosokat semmi sem akadályozhatja meg abban, hogy felszámolják a birtokukba került állattartó telepeket, és más célra hasznosítsák a földet – hívta fel a figyelmet Jakab István, a gazdakörök szövetségének vezetője. Az érdekvédelmi szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul amiatt, hogy a földbérleti rangsor a helyben lakó gazdák hátrányára változott.

Hivatalosan is megerősítette lapunk értesülését tegnap a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz), miszerint a földtörvény ügyében Alkotmánybírósághoz fordul az érdekvédelmi szervezet. A Magosznál úgy ítélik meg: a gazdák alkotmányos jogai sérülnek azzal, hogy a földtörvényben január 1-jétől megváltoztatták az elő-haszonbérleti jog gyakorlására jogosultak sorrendjét. Az érdekképviselet tegnapi tájékoztatóján Becz Miklós, a Magosz szakértője elmondta: a kifogásolt változás hátrányosan érinti a családi gazdaságok működését. Az új jogszabály úgy rendelkezik, hogy az állattartó telepek és a halastavak üzemeltetőinek elő-haszonbérleti joga mostantól megelőzi a helyben lakókét. Jakab István, a Magosz elnöke szerint ilyen feltételek mellett törést szenvedhet a családi gazdaságok fejlődése, és nem indulhat be a versenyképesség erősítéséhez szükséges koncentráció sem. – Azokat az állattartó telepeket, amelyeket külföldiek vásároltak meg, jogtalan előnyökhöz juttatná a kifogásolt törvény. Az új tulajdonosokat nem akadályozza meg semmi abban, hogy a telepet felszámolják, és másra használják a megszerzett földet – jelentette ki a gazdakörök országos szövetségének vezetője. Az alkotmánybírósági beadvánnyal kapcsolatban Pásztohy András, az agrártárca politikai államtitkára értetlenségét fejezte ki, szerinte a törvénymódosítással a szakma 90 százaléka egyetért, és az nem ütközik az alaptörvénybe.
Az agrárgazdaság 2005-ös évét értékelve és egyben reagálva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt heti kijelentéseire Jakab István úgy fogalmazott, hogy a terméseredmények szempontjából valóban jó esztendő volt a tavalyi. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy ennek hasznából milyen mértékben részesültek a gazdák, és milyen mértékben a kereskedők, akkor nagyon lesújtó képet kapunk. Tovább árnyalja az eredményeket, ha figyelembe veszszük, mennyivel tartozik a kormány a csak elméletileg támogatott állattenyésztési alapnak. – A miniszterelnök szerint tavaly több mint ötszázmilliárd forint támogatás jutott a mezőgazdaságnak. Ez azonban nem így van, mert Gyurcsány Ferenc ideszámolta az intervencióra felajánlott gabona után uniós forrásból kifizetett 146 milliárd forintot is, ami viszont nem támogatás – mutatott rá a Magosz elnöke. Jakab emellett közölte: az érdekképviselet véleménye szerint a tavalyi agrármegállapodás csak hatvan százalékban teljesült.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tegnap megkezdte a tavalyi uniós területalapú támogatások nemzeti kiegészítésének folyósítását, ami mintegy ötvenmilliárd forintot jelent első körben – tájékoztatott Margittai Miklós, az MVH elnöke. Ezzel kapcsolatban Jakab István úgy fogalmazott: örvendetes az átutalások megkezdése, de csak február 15-e, a fizetési határidő letelte és a pénzek megérkezése után lehet befejezettnek tekinteni a programot.

Spekulánsok is kaphatnak hitelt? Fellazultak a birtokfejlesztési hitelhez igényelhető állami kamattámogatás feltételei, az igényléshez még föld sem kell, elég ha a kérelmező rendelkezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kibocsátott regisztrációs számmal – értesült a Napi Gazdaság. Ma 330 ezer regisztrált gazdálkodó van Magyarországon, de csak 208 ezer részesül támogatásban, viszont a fennmaradó mintegy 130 ezer fő is igényelhet birtokfejlesztési hitelt, akkor is, ha nem folytat mezőgazdasági tevékenységet.