Az EU nem számol balkáni bővítéssel

Piacnyitási és együttműködési kezdeményezésekkel, beutazási engedményekkel próbálja az Európai Bizottság ellensúlyozni, hogy az elkövetkezendő években az EU stagnálása miatt aligha lesz lehetséges a bővítés folytatása a Balkánon.
Mint a BruxInfo emlékeztet, a volt Jugoszlávia országai és Albánia az uniós bővítési stratégia hosszú távú részét képezik már évek óta, vagyis gyakorlatilag ígéretet kaptak rá, hogy előbb-utóbb az Európai Unió tagjai lehetnek ők is. De ahogy a bővítés iránti lelkesedés csökkenőben van Európában, és a közösség politikai és gazdasági stagnálásának nemigen látni a végét, valamint maguk az érintett országok sem mind haladnak túl lendületesen a reformokkal, az EU terjeszkedése a távoli jövőbe tolódott ebben a térségben, még ha a szándék nem is veszett teljesen oda – írja az uniós híreket közlő portál.
Az Európai Bizottság minap nyilvánosságra hozott Nyugat-Balkán-programja ezt a stratégiai bizonytalanságot próbálja ellensúlyozni azzal, hogy egyéb lehetőségeket és konkrétumokat kínál a térségnek. „Javaslataim célja, hogy konszolidálják a térség stabilitását, növeljék a jólétet és konkrét eszközökkel ösztönözzék a fejlődést” – jelentette ki Olli Rehn bővítési biztos. A programot – amely a két és fél éve, Theszaloníkiben elfogadott stratégia „frissítése” – februárban vitatják meg az uniós külügyminiszterek.
A finn biztos javasolja többek között szabadkereskedelmi övezet létrehozását a térség országai közt, a behozatali szabályok és a beutazás könnyítését a térség exportőrei számára, az egyetemi ösztöndíjak számának növelését, valamint azt, hogy a felmerülő kiadások fedezésére az EU vállaljon garanciát.
Utóbbit kétségessé teszi, hogy a brit exelnökség által kidolgozott hétéves költségvetés a már csatlakozott tagországok felzárkóztatására is kevesebb pénzt szán a korábban reméltnél, így a Balkán további támogatása problémákat okozhat. Még az egyébként elég jól álló Horvátország csatlakozásával kapcsolatban is vannak kérdőjelek, hiszen az érvényes uniós szerződés, a nizzai szerződés csak 27 tagúra „hitelesíti” az Európai Uniót, ezt a létszámot pedig 2007-ben, Bulgária és Románia belépésével már eléri.