Az Unilever külföldre viszi a termelést

Egy perekkel kísért, a Legfelsőbb Bíróság által is elítélt, botrányos privatizációs eljárás végére kerül pont azzal, hogy az 1992-ben eladott rákospalotai margaringyár az idén bezárja kapuját, és utcára teszi csaknem 200 dolgozóját. Az Unilever indoklása szerint a margaringyártás ma kevesebb költséggel jár a németeknél, a lengyeleknél, a cseheknél, mint nálunk.

Bezárja rákospalotai gyárát az Unilever, és június 30-i határidővel elbocsátja csaknem kétszáz – többségében szakmunkás – dolgozóját. A társaság közleménye szerint az Unilever Rákospalotáról Csehországba, Lengyelországba és Németországba telepíti át a margarinok és a salátaöntetek (dresz-szingek) gyártását. Ez a döntés a társaság által készített tanulmány megállapításai alapján született, amely európai szinten tekintette át az Unilever költségeit és a cég gyártókapacitásainak helyzetét. Az Unilever közölte azt is, hogy a cég a lehető leghamarabb megkezdi a tárgyalásokat a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal a gyárbezárással kapcsolatos szociális csomagról és munkavállalói kérdésekről.
*
Az uniós csatlakozás után felerősödött a piaci verseny, ezért a cégek főként költségcsökkentéssel tudják megtartani versenyképességüket. Ezért döntött úgy az Unilever, hogy a gyártókapacitást a nagyobb piacok közelébe telepíti – indokolta a cég döntését Boródi Attila, az Unilever vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója. Kérdésünkre elmondta: a gyárbezáráskor a piac nagyságát vették figyelembe. A német és a lengyel piac sokkal nagyobb a hazainál, a cseheknél pedig az egy főre jutó fogyasztás haladja meg a magyarországit. Az új helyszínek – fejtette ki Boródi Attila – ezért gazdaságilag is kedvezőbb pozícióban vannak, mint a rákospalotai gyár. A hazai termékválasztékot két lépésben telepítik át Budapestről a külföldi gyárakba. A rákospalotai üzem bezárását követően a berendezéseket leszerelik. Az Unilever Magyarország Kft. tavalyi árbevétele egyébként elérte a 80 milliárd forintot, idén pedig várhatóan 85 milliárdos bevételre tesznek szert.
Az egykori Növényolaj-ipari és Mosószergyártó (NM) Rt.-t, amelynek tulajdonát képezte a rákospalotai margaringyár, 1992-ben privatizálták. A magánosítással kapcsolatban komoly törvényességi aggályok merültek fel, amelyeket 1993-as jelentésében egy parlamenti vizsgálóbizottság megerősített. Majd a Legfelsőbb Bíroság is megállapította 2002-ben, hogy az Állami Vagyonügynökség törvénytelenül járt el. Bár az eladás pillanatában a Ferruzzi csoportot jelölték meg mint vevőt, később kiderült, hogy az a margarin- és vegyianyag-gyártásban még az eladás napján megosztozott az Unileverrel. Ezek után többen a versenyeztetés gyanús mozzanatának tekintették, hogy az Unilever a privatizációs folyamat közepén visszalépett a pályázástól.
A privatizációs eljárásban harmadik helyen hozták ki a hazai termelőket tömörítő Mentor Szövetkezetet, amely megtámadta a privatizációs eljárást. A kereken tíz évig tartó bírósági eljárás végére a Legfelsőbb Bíróság dodonai döntése tett pontot. Megállapítása szerint az Állami Vagyonügynökség számos szabálytalanságot követett el, ám a Mentor Szövetkezetnek nem volt joga arra, hogy közérdekre hivatkozva kérje a szerződés megsemmisítését, mert ezt csak az ügyészség tehette volna meg. Mindemellett a bíróság döntése értelmében a Mentor kártérítést követelhetett, melynek összege nem haladhatta meg a pályázati dokumentáció előkészítésére fordított költségeket.