Fűtik a járdákat a moszkvai télben

Miközben évszázados rekordokat dönt Moszkvában a sarkvidéki hideg, az orosz főváros központjában több helyen mégis meglepő módon feketéllenek a járdák. A mínusz harminc fok alatti hőmérsékletben sem fagynak le, s hó sem borítja őket. A turisták által leglátogatottabb helyeken – a világ ugyancsak hideg éghajlatú városaihoz hasonlóan – immár fűtik a gyalogjárókat.

Olyan a két éve leégett, mára újjászületett Manyézs és a Kreml oldalában lévő Sándor-kert körül a gyalogosok számára kialakított sétatér, mintha nem is a napokban szibériai fagyoktól sújtott Moszkvában lenne az ember. A történelmi díszletek és a hideg a régi; az orosz telek romantikájához azonban hiányzik a hó. Már akinek hiányzik! Az orosz főváros utcáinak ilyenkor gyalog nekivágók ugyanis küzdhetnek eleget az elemekkel, taposhatják a havat, bukdácsolhatnak a hatalmas buckák között, és egyensúlyozhatnak kedvükre a síkos járdákon. Jólesik tehát egy kicsit megpihenni, és amennyire a fagy engedi, legalább száraz lábbal sétálgatni az egyre inkább 21. századivá váló történelmi központban. Ez a mintegy 11 ezer négyzetméteres, december végén átadott „fűtött sziget” legalább erőt ad az újabb megpróbáltatásokhoz.
Az első alulról fűtött gyalogjárók – talán nem véletlen – innen nem messze, a Tverszkaja 13. környékén, a főpolgármesteri hivatal előtt voltak. Négy éve azzal a céllal építették, hogy a fővárosi bürokraták száraz lábbal ülhessenek be fekete szolgálati Mercedeseikbe. Igaz, innen alig több mint száz méterre már bokáig gázolt a hóban a hullámzó tömeg.
Moszkva mindenható polgármesterének azonban igencsak megtetszhetett az ötlet, hiszen a Manyézs és környékének helyreállítási tervébe már bevétette a járdák fűtését. A dinamikusan fejlődő orosz fővárosnak pénze is volt erre a projektre, amely nem két rubel volt. Az Izvesztyija számításai szerint az egykori lovardából lett kiállítóterem 470 millió rubeles (egy dollár körülbelül 28 rubel) újjáépítési költségeinek mintegy harmadát tette ki a csövekben keringő forró vízzel fűtött promenád szobrokkal, szökőkutakkal, kovácsoltvas kerítésekkel. Ebből a lap szerint mindegy 70 milliót emésztett fel maga a fűtési rendszer kiépítése, ami hatezer rubelt feltételez négyzetméterenként. Mindez nem kis összeg még a gazdagság méreteivel sokakat elkápráztató Moszkvában sem, ám – mint a projektért felelős Gidromoszt főmérnöke, Vlagyimir Braun kiszámolta – a főváros még így is mintegy 300 ezer rubelt takarít meg szezononként ezzel a megoldással. Ennyivel kerül ugyanis kevesebbe a fűtés a hagyományos hóeltakarításnál.
Luzskov főpolgármestert azonban nem ijesztik el a költségek, és már újabb fűtött zónák kialakítására adott utasítást. A következő ilyen terület a moszkvaiak és a turisták kedvenc sétálóutcája, az Arbat lesz. A tervek szerint ezzel együtt kicserélik a padokat, fákat ültetnek, egyszóval minden szempontból megszépítik a közkedvelt helyet. Itt 25 ezer négyzetmétert kell majd fűteni. A szakemberek szerint ugyancsak megnehezíti az építkezést, hogy az utca utolsó nagy felújításakor, a 80-as években statikai okokból betonhidakat helyeztek a felszín alá. A tervezők azonban eltökéltek, az itt télen-nyáron szuvenírt árusítók pedig már előre örülnek a „javuló munkakörülményeknek”. A fűtési projekt azonban ezután sem áll le. Az Arbatot a tervek szerint a Tretyakov-képtár, a Megváltó Krisztus székesegyház és más turistalátványosságok körüli gyalogjárók hasonló átépítése követi.