Izraeli fenyegetés Iránnak

Izrael semmiképpen nem fogja elfogadni, hogy Irán „nukleáris képességre” tegyen szert, és felkészül arra az esetre, ha a diplomácia eszközeivel nem tudnák útját állni Irán „nukleáris ambícióinak” – közölte az izraeli védelmi miniszter. Mofaz a háború szót kényesen kerülte.

Saul Mofaz az izraeli Herclijában tudósok és politikusok számára szervezett értekezlet szombati megnyitóján hangsúlyozta: országa jelenleg a diplomáciai fellépésre helyezi a hangsúlyt az iráni atomprogram körüli vitában. Ezzel kapcsolatban megemlítette annak lehetőségét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fellépjen Iránnal szemben, és nemzetközi büntetőintézkedéseket vezessenek be Teherán ellen.
Mofaz ugyanakkor leszögezte: Izrael nem tűri el, hogy Irán „nukleáris opcióra” tegyen szert, s a zsidó államnak fel kell készülnie arra, hogy szembenézzen egy ilyen helyzettel, és megvédje magát. A miniszter nem tett említést arról, hogy Izrael maga is rendelkezik atomfegyverrel. Óvakodott attól, hogy kijelentse: országa katonai erővel akadályozná meg az iráni atomprogram továbbvitelét.
Nem sokkal korábban viszont erőteljesen hangot adott azon véleményének, hogy Teherán és Damaszkusz áll a Tel-Avivban csütörtökön elkövetett, 19 ember sérülését okozó merénylet hátterében. Irán visszautasította a vádakat. „Saul Mofaz kijelentései minden alapot nélkülöznek” – hangsúlyozta a távirati iroda beszámolója szerint nyilatkozatában az iráni külügyminisztérium szóvivője. Megfogalmazása szerint „a megszállt területeken kialakult válságot az izraeli vezetők embertelen politikája okozta, nyilatkozataik pedig a cionista rezsim reménytelenségéről tanúskodnak. […] A Palesztin Iszlám Köztársaságnak nyújtott támogatás csupán erkölcsi” – tette hozzá.
A Der Spiegel című hamburgi hírmagazin legújabb számában azt írja, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter üzenetet kapott az iráni kormánytól, amelyben Teherán közli: hajlandó tárgyalni arról a moszkvai javaslatról, hogy az iráni nukleáris fejlesztési programhoz szükséges urándúsítást Oroszországban végezzék el. Irán azt szeretné, ha Kína is részt venne ebben a vegyes vállalkozásban.
Oroszország és Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának az a két állandó tagja, amelyekre Irán a külvilággal folyó atomvitájában leginkább számíthat. Németország Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt tárgyal az EU nevében Teheránnal az atomvita diplomáciai megoldásáról, de a trojka nemrég közölte: a tárgyalások holtpontra jutottak, azokat felfüggesztik, s szorgalmazzák az ENSZ Biztonsági Tanácsának a bevonását.