Kevesebb pénz jut az állástalanokra

Miközben az utóbbi években jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma, az állástalanokat a munkaerőpiacra való visszailleszkedésükben segítő programokra szánt források folyamatosan csökkentek. A Munkaerő-piaci Alapból a visszailleszkedést leghatékonyabban segítő szakképzési célú támogatásokra 2002-ben még 18,5 milliárd forintot fordítottak, tavaly ez az összeg már csak 14,7 milliárd forintot tett ki.

Elsősorban a tartós munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek közül kerülnek ki a különböző programok résztvevői. Az aktív eszközök közül a képzés, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások közül pedig a közhasznú foglalkoztatás, valamint a bér és járulék átvállalását nevezhetjük jellemző támogatási formáknak.
Miközben az utóbbi években jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma, az állástalanokat a munkaerőpiacra való visszailleszkedésében segítő programokra szánt források folyamatosan csökkentek. Tavaly az aktív foglalkoztatási előirányzat kiadásai a Munkaerő-piaci Alap mintegy egyötödét tették ki, vagyis 50 milliárd forintot. 2003-ban az évközi zárolások miatt a foglalkoztatási és képzési támogatásokra előirányzott 51,2 milliárd forinthoz képest végül csak 44,4 milliárd forint volt a támogatás. Az erre fordított összegek 2004-ben meghaladták az 51 milliárdot, 2002-ben pedig az 54 milliárd forintot. Ezen belül az Munkaerő-piaci Alapból a visszailleszkedést hosszú távon leghatékonyabban segítő szakképzési célú támogatásokra 2002-ben még 18,5 milliárd forintot fordítottak, de tavaly ez az összeg már csak 14,7 milliárd forintot tett ki. A szakképzési célú támogatásokra fordított öszszegek tehát a szocialista–szabad demokrata kormányzás alatt közel négymilliárd forinttal csökkent.
Ezt figyelembe véve egészen más színben tűnhet fel a sikerpropagandába illeszkedő Lépj egyet előre program négymilliárdos kerete, amelynek csak 25 százalékát állja a hazai költségvetés, 75 százaléka pedig uniós forrás. A ráfordítások visszaszorítása 2004-ben a különböző támogatásokkal érintettek létszámának mintegy 19 százalékos csökkenését vonta maga után, s bár a tavalyi végleges adatok még nem ismertek, számuk előreláthatólag tovább zsugorodott. Mindeközben a foglalkoztatásba bevonható munkanélküliek létszámára kedvezőtlen hatást gyakorol, hogy a Munkaerő-piaci Alapból egyre többet fordítanak a csak ideiglenes megoldást eredményező közhasznú munkára. A legmagasabb támogatási hányaddal rendelkező közcélú munkával az a gond, hogy elszívja a hosszabb távú megoldásokat jelentő foglalkoztatási és képzési támogatásokra fordítható forrásokat.