Közép-európai közérzet

A magyarok körülbelül 40 százaléka elégedetlen, s mindössze 20 százaléka elégedett az egészségügyi ellátással – derül ki egy közvélemény-kutatásból, amelyet Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és hazánkban készítettek. A négy visegrádi ország lakói közül a csehek tartják legjobbnak, a szlovákok pedig a legrosszabbnak az ellátórendszerüket.

Nagy eltéréseket mutat a csehek, a lengyelek, a magyarok és a szlovákok véleménye a hazájukban működő egészségügyi rendszerről. Leginkább a szlovákok borúlátók, náluk a megkérdezettek mindössze 10 százaléka mondta azt, hogy elégedett az ellátással, míg több mint 50 százalékuk nagyon vagy csak „inkább” elégedetlen – derül ki egy most készült közép-kelet-európai közvélemény-kutatásból, amelyet hazánkban a Tárki végzett ezer fő megkérdezésével.
A magyarok és a lengyelek a középmezőnybe tartoznak. Előbbiek 40, utóbbiak 46 százaléka negatívan ítélte meg hazája egészségügyi rendszerét. Honfitársaink 22, míg a lengyelek 25 százaléka pozitívan ítélte meg a jelenlegi állapotot. A közvélemény-kutatás szerint a csehek tekinthetők leginkább elégedettnek: 30 százalékuk többé-kevésbé jónak ítélte az egészségügyi ellátást, s körülbelül ugyanennyi volt az elégedetlenkedők aránya.
Tavaly a csehek, a magyarok és a lengyelek közel fele nem érzékelt változást az egészségügyi szolgáltatások minőségében, míg a szlovákok közül kicsit többen mondták ugyanezt. A kérdezőbiztosok a tavalyi évben bekövetkezett változások értékelésére is kérték a válaszadókat. Ebből kiderült: a szlovákok értékelték legnagyobb arányban negatívan a múlt évet. Északi szomszédunknál minden második megkérdezett úgy vélekedett, hogy romlott az egészségügy teljesítménye.
A lengyelek, a magyarok és a csehek nagyjából ugyanolyan arányban, körülbelül 30 százaléknyian értékelték az elmúlt év változásait negatívan. Javulást a lengyelek 8 százaléka, a szlovákok 10, a csehek 14 és a magyarok 15 százaléka érzékelt 2005-ben.