Ma újabb pénzügyi bukás

Mai ülésén várhatóan az uniós pénzügyminiszterek tanácsa is visszadobja a magyar konvergenciaprogramot, és felszólítja a kormányt, hogy szeptember elsejéig nyújtson be új tervet az államháztartási hiány lefaragására.

Valószínűleg érdemi módosítás nélkül hagyja jóvá az Európai Bizottság (EB) január 11-én megfogalmazott ajánlásait a magyarországi konvergenciaprogramról az Ecofin, az EU-s pénzügyminiszterek tanácsa. Megírtuk, az Európai Bizottság lényegében visszadobta a magyar pénzügyi programot, mondván: abból nem derül ki, hogy a kormány miként akarja teljesíteni államháztartási célkitűzéseit. Az említett grémium szeptember 1-jéig adott határidőt hazánknak az új program kidolgozására – figyelembe véve az áprilisi országgyűlési választásokat. Ugyanakkor a pénzügyminiszterek külön felhívhatják a figyelmet arra, hogy mielőbb hatékony kiigazításra van szükség.
Egyébként a hazai konvergenciaprogram azt a célt tűzte ki, hogy 2006-ban 4,7 százalék, 2007-ben 3,3, 2008-ban pedig 1,9 százalék lesz a deficit. Ezzel szemben az Európai Bizottság úgy látja, hogy a kormány költségvetési várakozásai nem csupán túl optimisták, de egyszerűen nincs elég konkrétum a tervben ahhoz, hogy érdemi elbírálás alá lehessen vetni. – Hiányoznak a részletek a magyar konvergenciaprogramról – fogalmazott legutóbb Joaquín Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa. – Tudjuk, hogy
az elkövetkező hónapokban Magyarországon választások lesznek, ezért nem kérjük, hogy a következő hetekben egy gyors felülvizsgálatot produkáljanak – fűzte hozzá.

Nem lesz kiigazítás. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnapi ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat hatszázalékos szintjét. A tavalyi éves átlagos fogyasztói árindex 3,6 százalékos, az éves maginfláció pedig 2,1 százalékos volt. Járai Zsigmond, az MNB elnöke szerint a választások nem befolyásolják a tanács állásfoglalását, az új kormány megalakulásáig nem számítanak költségvetési kiigazításra. Járai szerint sokáig nem fenntartható a jelenlegi ikerdeficit, amely szűkíti a monetáris politika mozgásterét, és növeli a magyar gazdaság sebezhetőségét. A gazdasági kockázatok megítélésében a jegybankelnök szerint megoszlanak a vélemények a monetáris tanácson belül, ugyanakkor általános az a vélemény, hogy a kamatcsökkentéshez a költségvetés konszolidációja szükséges. A Magyar Nemzeti Bank kívánatos devizatartalék-szintje az év végéig a 15-20 milliárd eurót is elérheti a bizonytalanságok miatt. Járai Zsigmond úgy véli, hogy a kormány számításaival ellentétben az idei hiány 4,7 százalék helyett – az európai törvények alkalmazása szerint – 7,4 százalék lesz. (Sz. A.)