Magyarok privatizációs drámája Szerbiában

Nem szabad a szerb államban bízni, és azt is szem előtt kell tartani, hogy déli szomszédunk bíróságai igen kiszámíthatatlanok – mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón Nagy Péter, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda cégvezetője, miután ismertette a magyar Cívis-Ing Rt. szerbiai privatizációs tapasztalatait. Az eset azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert tavaly év végén a szerb privatizációs bizottság vezetője bejelentette, hogy 2007-ig le akarják zárni a magánosítást Szerbiában. Szakértők a rendezetlen jogi környezeten kívül arra is felhívják a figyelmet, hogy a privatizáció előtt álló mintegy 1200 üzem fele valószínűleg csődbe jut, az eddig értékesített cégek közül pedig 350-400-nál csődeljárás van folyamatban.
A Cívis Rt. kálváriája akkor kezdődött, amikor szerbiai érdekeltsége, a Multinova Kft. 2003 márciusában felfigyelt a szerb privatizációs ügynökség aukciójára, amely a Sokolac Törökbecsei Mezőgazdasági Termelő Vállalat elárverezését hirdette meg. A nyilvános árverést a felhívás szerint március végén tartották volna meg, ám a magyar cég a dokumentációkban szereplő ellentmondások miatt kérte az árverés elhalasztását s a hiányok pótlását. A hiányosságok részbeni pótlása után, 2003. április végén meg is tartották az aukciót, ahol a Multinova 800 ezer euróért megvásárolta a Sokolac Rt. 70 százalékát.
Később a magyar cég azzal szembesült, hogy a szerb állam által működtetett privatizációs ügynökség valótlan adatokat adott meg a cégről: a Sokolac Rt. tartozásai 30-40 százalékkal haladták meg a hirdetményben szereplő összeget, és a cég földtulajdona is 10 százalékkal kevesebb volt a megadottnál. Emellett a privatizációs eljárás közben egy belgrádi cég levédette a Muskat Krokan nevű bor címkéjét és nevét, amit a Sokolac gyártott évtizedek óta. Ugyanebben az időben jelzálogosították a társaság több ingatlanát is. A Cívis Rt. hiába fordult a szerb privatizációs ügynökséghez. A megkeresésekre a szerbek rendre ellenőrzésekkel válaszoltak. A bíróság pedig közben elrendelte a Sokolac felszámolását annak a hitelezőnek a kérésére, aki alulmaradt az aukciós eljárásban. Jelenleg úgy tűnik, a Cívis bottal ütheti a mintegy 3 millió euró értékű befektetést. A szerbiai jogi lehetőségek kimerülése után a Cívis a brüsszeli nemzetközi bírósághoz fordul, ahol a szerb államot perli, és kártérítést követel.