A RosUkrEnergo a Gazpromtól ezer köbméterenként 230 dollárért veszi az orosz földgázt január 1-jétől visszamenőleg. De a kereskedőház a közép-ázsiai országokból, Türkmenisztánból és Kazahsztánból is beszerez földgázt, méghozzá jóval olcsóbban és nagyobb mennyiségben. Így végül összességében ezer köbméterenként 95 dollárért értékesítheti az energiahordozót a Naftogaznak. Miller és Ivcsenko közölte, hogy az Európának szánt orosz gáz tranzitdíját az ukrajnai vezetékrendszeren 1,6 dollárra emelték ezer köbméterenként és száz kilométerenként a jelenlegi 1,09 dollárról. A svájci bejegyzésű RosUkrEnergót a Gazprom és a Naftogaz megállapodása alapján 2004 nyarán hozta létre a Gazprombank és az (ukrán érdekeket képviselő) osztrák Raiffeisen bank fele-fele arányban, hogy közvetítőként bonyolítsa a türkmén gáz ukrajnai szállítását a Gazprom Üzbegisztánon, Kazahsztánon és Oroszországon át haladó csővezetékein keresztül (lecserélve a Magyarországon bejegyzett Eural Trans Gas off-shore céget).
A Gazprom, amely tavaly ezer köbméterenként 50 dollárért adta a földgázt a Naftogaznak, ez évre 230 dollárt követelt – emlékeztet az MTI beszámolója. Ezt a német piacon kalkulált, az alternatív energiahordozók (pakura, dízelolaj) árváltozásával korrigált árra alapozta, levonva belőle a szállítási költségeket. A Naftogaz azzal érvelt, hogy az ukrán piacon hasonló módszerrel legfeljebb 80 dolláros ár jön ki, tranzitdíjként pedig 1,75 dollárt igényelt. Moszkva viszont rámutatott, hogy az orosz–ukrán gázágazatban nem lehet piaci viszonyokról beszélni. Miután nem jött létre megállapodás 2006-ra – sem a menynyiségekről, sem az árakról, sem a tranzitdíjról –, a Gazprom vasárnaptól két napra felfüggesztette a gázexportot Ukrajnának, ami átmeneti zavarokat okozott számos európai ország orosz gázimportjában is, mivel a vezetékek többsége Ukrajnán át halad. Ráadásul a Gazprom nemcsak az orosz, hanem a türkmén gáz szállítását is felfüggesztette Ukrajna számára. Ez utóbbit azért tehette meg, mert 2006 első negyedére annyi gázt vásárolt fel Türkmenisztántól, amennyi teljesen megtölti a tulajdonában lévő csővezetéket (legalábbis a Kazahsztánig tartó szakaszon). Ezért újév napjától megtagadhatta a RosUkrEnergótól az Ukrajna számára lekötött gáz transzportálását, arra hivatkozva, hogy nincs szabad kapacitás a vezetékeiben.
Ukrajna kedd este közvetve elismerte napi 100-110 millió köbméter gáz elvételét a tranzitvezetékből, de hangsúlyozta: nem Európának szánt orosz gázt vett el, hanem olyan türkmén gázt, amelynek importját előre kifizette (napi 126 millió köbméter erejéig).
Az uniós gázellátás diverzifikálása, az Oroszországtól való függőség csökkentése érdekében gyorsítani kellene a már eltervezett projektek, köztük a Kazahsztántól Magyarország érintésével az EU-ba jutó gázvezeték kivitelezését, illetve az ezekhez tartozó uniós, politikai és anyagi támogatás elnyerését is – vélte Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai és ipari kérdésekért felelős helyettes államtitkára szerdán Brüsszelben, az Európai Unió gázellátást koordináló szakértői csoportjának nem hivatalos ülésén.
Mogiljevics a háttérben? Az orosz–ukrán földgáz-megállapodás szerint az Ukrajnába irányuló gázexportra kizárólagos jogot kapott a RosUkrEnergo orosz–osztrák vegyesvállalat. A cég viselt dolgai már tavaly fölkeltették a sajtó figyelmét. Felvetődött ugyanis a gyanú, hogy a tranzitkonzorciumba kétes elemek keveredtek. Az ukrán titkosszolgálat vezetője tavaly nyáron a Financial Timesban olyan nyomozati anyagokat szellőztetett meg, hogy a RosUkrEnergo esetleg Szemjon Mogiljevics közvetett ellenőrzése alatt áll. Az 59 éves, ukrán születésű Mogiljevics zsarolás, csalás és pénzmosás gyanújával az FBI körözési listáján szerepelt, és a nemzetközi bűnüldözők a szervezett bűnözés egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon. (MTI)
