Folyamatosan emelkedő külső és belső államadósság, mérlegszépítő egyszeri bevételek, csak papíron létező hiánycsökkentés – ezekkel a szavakkal jellemezték a lapunk által megkérdezett szakemberek a tavalyi év államháztartási adatait, valamint az arról szóló csütörtöki kormányzati sikerjelentést. Az Európai Unió figyelmeztetései, a Fitch Ratings leminősítése, valamint a kritikus hangvételű hazai és nemzetközi jelentések ellenére a kormány továbbra sem mer szembenézni az államháztartás valós helyzetével – értékelte a tavalyi adatokat ismertető kormányzati jelentést lapunknak Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetvezetője.
Emlékeztetett: 2002 óta óriási túlköltekezés folyik az államháztartásban, s az ebből fakadó hiányt a sikerjelentések ellenére tavaly sem sikerült mérsékelni. Az államháztartás igen rossz állapotban van, az idei költségvetésben minden öt forint közpénzből egy forint a hitel, s a tavalyi büdzsét is csupán a BA Rt. privatizációja mentette meg.
*
Mint fogalmazott, a költségvetés válságát csak ideiglenesen tudja elpalástolni a reptér eladásából befolyt összeg, amellyel csupán a pénzforgalmi egyenleg „szépül”, az Európai Unió által elfogadott eredményszemléletű kimutatást ezzel a bevétellel azonban már nem lehet kozmetikázni.
A Pénzügyminisztérium (PM) kimutatásával kapcsolatban a Fidesz alelnöke hangsúlyozta: a sikerpropaganda nem tudja megtéveszteni Brüsszelt, amely a tartósan magas hiány miatt 2004 óta túlzott deficiteljárást folytat hazánk ellen. A kormány által közölt 57,7 százalékos GDP-arányos államadósságot illetően Varga Mihály kifejtette: az adat a Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter által bevezetett trükk eredménye, a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel ugyanis csupán néhány évig lehet még szépíteni az államadósságról szóló kimutatást.
A tényleges adósságszámokat az EU statisztikai hivatala, az Eurostat is közli, eszerint pedig az adósságunk már tavaly is meghaladta a maastrichti kritériumokban meghatározott hatvanszázalékos plafonértéket, így jelenleg az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen követelményt sem teljesítjük. A fideszes politikus úgy vélte, a valós számokkal Veres János pénzügyminiszter is tisztában van, ennek ellenére mégsem a tényleges értékeket ismerteti a nyilvánossággal.
A költségvetést övező bizonytalanságot illetően Varga kiemelte: a kormány számos olyan tételt tolt át az idei évre, amelyet még tavaly kellett volna kifizetnie. A legnagyobb összeget a pályázati pénzek, támogatások visszatartása teszi ki, de jelentős tételnek számítanak a közintézményeket sújtó zárolások nyomán keletkezett kötelezettségek is.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Barcza György, az ING Bank elemzője, aki közölte: csupán igen nagy mértékű, egyszeri bevételekkel sikerült teljesíteni a pénzforgalmi hiánycélt, ami azt jelenti, hogy nem beszélhetünk tartós deficitcsökkenésről. Az államadóssággal kapcsolatban az elemző közölte: tavaly az állami szektor külső adóssága növekedett, s a magánszektor adóssága is gyorsan nőtt, amelynek következtében a nemzetgazdaság GDP-arányos adóssága ismét megközelíti az 1995-ös szintet.
Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke a Magyar Rádióban tegnap úgy nyilatkozott, hogy az uniós kimutatás szerinti tavalyi hiány meghaladja a GDP hét százalékát. Mint fogalmazott, a tervezetthez közeli végső hiányszámot nem a szokásos adóbevételek és a szokásos kiadások egymásra hatásával tudta előállítani a PM, hanem egyszeri tételekkel. A Budapest Arport Rt. eladásából befolyó összeggel kapcsolatban Bod Péter Ákos kifejtette, hogy a bevétel fölszívódott a különböző kiadási tételek között, egy részéből valószínűleg az adósságot finanszírozták, másik részéből viszont folyó kiadásokat is fedeztek.
Egyszeri, rendkívüli befizetések hosszú távon nem befolyásolják a költségvetés helyzetét, s az EU által elfogadott eredményszemléletű kimutatás szempontjából mindegy, hogy milyen egyszeri bevételeket írunk most bele a pénzforgalmi egyenlegbe – hangsúlyozta Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. vezetője, aki szerint a költségvetési szervek első 2-3 negyedévben tapasztalt óriási túlköltekezését az utolsó hónapokban sikerült visszafogni. Az idei évre áthúzódó kiadásokról szólva a Kopint-Datorg Rt. vezetője megjegyezte: egyelőre nem ismert, milyen mértékű kötelezettségek tolódtak át az idei évre, így azt sem lehet tudni, hogy a visszatartott kifizetések mennyiben befolyásolják majd az idei költségvetést.
Semmilyen javulást nem érzékelt a magyar államháztartási folyamatokban Lars Christensen, a Danska Bank térségi elemzője, aki a PM jelentését értékelve közölte: úgy tűnik, a kormány, illetve Veres János pénzügyminiszter továbbra sincs tisztában a költségvetés helyzetének súlyosságával. Mint mondta, a BA Rt. bevételének elszámolása kiváló példa arra, hogyan lehet folyó kiadásokra elkölteni a privatizációs bevétel jelentős részét.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg tegnap az OTP elemzési központja is, amelynek számításai szerint a vagyonértékesítésből származó bevétel nagyobb részét a Pénzügyminisztérium folyó kiadások finanszírozására fordította, s a Budapest Airport Rt. privatizációja, valamint a Moltól származó 80 milliárd forintos rendkívüli befizetés nélkül a hiány év végére 1271 milliárd forintra duzzadt volna.
Eközben Sándor György, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója tegnap az Econewsnak bejelentette: a magyar devizatartalék decemberi növekedését az okozta, hogy a BA Rt. értékesítéséből befolyt teljes összeg a devizatartalékba került. Egyúttal megerősítette: a privatizációs bevételt a jegybank váltotta át forintra a költségvetésnek.
Pontos leltárt készít az ÁSZ. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke lapunknak tegnap úgy nyilatkozott: már meg is kezdte az ÁSZ az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 2005. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzését. Ennek során részletesen górcső alá veszik a múlt évben végrehajtott privatizációs eljárásokat, így a BA Rt. részvénycsomagjának értékesítésére kiírt eljárás szabályszerűségét is. Továbbá még két irányból érintik ezt a kérdéskört, azaz a zárszámadás, valamint az államháztartás adóssága kezelése ellenőrzésének szempontjából is. A BA Rt. privatizációjából befolyt pénzről pontos leltárt fognak készíteni, ugyanis a kormánynak ezzel az összeggel el kell számolnia.
Az Állami Számvevőszék elnöke a legutóbbi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: az, hogy mit privatizálnak, politikai döntés kérdése, amibe az ÁSZ nem szólhat bele. A Budapest Airport Rt. esetében a számvevőszéknek nem volt ellenjegyzési kötelezettsége, az ügy további törvényességi szálait azonban vizsgálni fogják. Kovács Árpád hangsúlyozta azt is, hogy álláspontja szerint egyszeri bevételből nem lehet folyó kiadást finanszírozni. (H. E.)
Per a visszatartott pénzek miatt. Tizenkét civil szervezet beperelte a magyar államot, mert nem kapták meg a tavaly elnyert pályázati támogatásaikat – adta hírül tegnap az Info Rádió. A per elindítói szerint több száz olyan civil szervezet van Magyarországon, amely a megítélt pénzek hiányában nem tudja törleszteni tartozását vagy az általa megrendelt szolgáltatások díjait. Szigetvári József, az egyik perelő szervezet, a Magyarok Öröksége Alapítvány vezetője úgy nyilatkozott: azért döntöttek a perindítás mellett, mert az előállt helyzetért szerintük az állam a felelős, amely nem utalta át a pályázati pénzt, s nem küldött értesítést a fizetési késedelemről. Mint fogalmazott, tizenöt éve indulnak és nyernek pályázatokon, de most történik meg először, hogy nem kapják meg a nekik megítélt pénzt, s ennek következtében nem tudják kifizetni tartozásaikat. (Sz. E.)
