Mit kíván a gazdaság?

Csaknem 300 kamarának, illetve egyéb szervezetnek postáztunk levelet, kérve, hogy küldjék el nekünk az elemzéseiket, véleményüket arról, hogy milyen változások szükségesek a hazai gazdaságpolitikában, s több mint száz helyről érkeztek a címünkre javaslatok – mondta tegnap Cséfalvay Zoltán, a gazdasági konzultáció szóvivője a Mit kíván a magyar gazdaság? A gazdasági konzultáció 2005 javaslatai címmel rendezett sajtótájékoztatón. A konzultáció három hullámban indult: augusztus végén küldték el a levelet a szervezeteknek, szeptember 14-én Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hivatalosan is elindította az eseményt, s megkezdődtek a személyes találkozók a gazdaság szereplőivel, majd az adókirakó programot is meghirdették. Matolcsy György, a konzultáció elnöke kiemelte, hogy hazánkban eddig nemigen történt ilyen széles körű egyeztetés a gazdaság helyzetéről, hiszen figyelembe véve, hogy a résztvevő szervezetek a gazdasági élet hány szereplőjét képviselik, több százezer vállalkozás és egyéni vállalkozó véleménye fogalmazódott meg. Ráadásul roma és női vállalkozóknak külön is tartottak konzultációt, mert ezen csoportoknak nincs szervezetük. Ugyanakkor a hazánkban lévő ötven legnagyobb multinacionális cég javaslatait is megkérdezték.
A vállalkozók és vállalkozások összességében jelentős adócsökkentést, az adószerkezet megváltoztatását, a bürokrácia, az adminisztrációs terhek mérséklődését, patrióta gazdaságpolitikát, valamint egy Kárpát-medencei gazdasági övezet megteremtését várják. Az adók jelenlegi mértékének kritikájaként Cséfalvay felhívta a figyelmet arra, hogy százezer forintos bruttó bér után a munkaadó 35 500, a munkavállaló pedig 22 000 forint közterhet köteles fizetni. Ám a vállalkozók az adózás rendszerének logikájával is elégedetlenek, mivel szerintük nem igazán világos, hogy a közterheket mire vetik ki, és mire költik. Az adószerkezetet szerintük úgy kellene kialakítani, hogy az adócsökkentésnek munkahelyteremtő hatása legyen, mert ennek a munkanélküliség emelkedése az alternatívája. Matolcsy György hangsúlyozta az adókirakó program fontosságát, hiszen ennek segítségével tizenegyezer vállalkozó számította ki a saját vállalkozására vetítve, hogy milyen adók mellett tudnának eredményesebben működni. Többségük arra a következtetésre jutott, hogy leginkább az élőmunkára rakódó terhet kell radikálisan csökkenteni, ezért azt javasolják, hogy ezt csökkentsék a felére, azaz 16 százalékra. Mindemellett a kis adók eltörlésének szükségességét is megfogalmazták. A vállalkozók azt is elvárják az államtól, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a hazai és a külföldi tulajdonú cégek között. A magyar tulajdonú vállalkozások a főként az ázsiai és kelet-európai cégek által generált árverseny mellett alulmaradnak a tőkeversenyben a nyugati konkurenseikkel szemben, miközben az adóversenyben is hátrányos a helyzetük. A konzultáció összegző kiadványát vasárnap adják át Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének, ezt követően pedig eljuttatják a parlamenti pártokhoz, a kormányhoz, a miniszterelnökhöz és a konzultáción részt vevő érdekvédelmi szerveteknek is.

Nincs bizalom. Hazánk konvergenciaprogramjának elutasítása jelzi, hogy megszűnt a magyar kormány iránti bizalom Brüsszelben – értékelte az Európai Bizottság ezen a héten közzétett állásfoglalását tegnap Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője. (Sz. E.)