Nem segíti az állam a kutatást

Az orosz–ukrán gázválság nyomán beindult az ötletbörze, hogy milyen megoldásokkal növelhető hazánk biztonságos ellátása. Saját készleteink kimerülőben, bár külföldi nagyvállalatok itt-ott kutatnak új földgázmező után, és már hosszú idő óta várják a hatóságok hozzájárulását, de az állam nem igazán segíti a beruházókat.

Mivel Oroszország tegnap megállapodott Ukrajnával a földgázszállításról, azok a magyar nagyfogyasztók is visszatérhettek a gáztüzelésre, amelyeket elsején alternatív tüzelőanyag használatára állítottak át. A harmincnégy érintett társaság tegnap délben kapott engedélyt arra, hogy újra csatlakozzon a földgázvezetékre. A helyzet viszonylag gyorsan rendeződött tehát, anélkül, hogy a magyar gazdaság komolyabban megérezte volna a szállítás visszaesését, ugyanakkor ahhoz talán elég nagy volt a veszély, hogy világossá váljon: a jelenlegi infrastrukturális környezetben ilyen arányú fogyasztás mellett a magyar földgázellátás bizonytalan.
A hazai gázkitermelés éves szinten is csupán a fogyasztás húsz százalékának fedezésére elegendő. Télen, a napi igényekkel számolva, még alacsonyabb ez az arány, ráadásul a felszínre hozható mennyiség évről évre csökken. Felmerül a kérdés, vajon mekkora gázvagyont rejthet még Magyarországon a föld mélye, ám erre meglehetősen nehéz pontos választ adni. Alapos kutatást utoljára a nyolcvanas években, még állami feladatvállalás keretében végeztek, de hiába fúrtak le olykor ötezer méter mélyre, földgázt nem találtak, ezért a kutatási aktivitás az elmúlt tízegynéhány évben lecsökkent.
A hazai kitermelés részarányának komolyabb növeléséről, pláne önellátásról tehát nem ábrándozhatunk, ám egyesek szerint hiba lenne elvetni a reményt, hogy találhatunk még földgázt. Külföldi beruházók jelenleg is mélyítenek két kutat az Alföld déli részén, s információink szerint további érdeklődők is jelentkeztek már. Kérdés, elkezdik-e a munkát, mert tudomásunk szerint ahhoz képest, hogy milyen drága az ilyen kutatás, a beruházók nem igazán elégedettek a kormány hozzáállásával. Úgy tudjuk, hogy több kutatási engedélykérelem is már hosszú idő óta várja a hatóságok hozzájárulását, de a vállalkozók azt is panaszolják, hogy csak nehézkesen jutnak hozzá a geológiai alapinformációkhoz.
A gázfogyasztás csökkentése érdekében átmeneti időre előnyben részesülnek a nem szénhidrogén tüzelésű magyar erőművek. Erről az a munkabizottság döntött, amely 2002 óta a villamosenergia-ellátás zavartalanságát veszélyeztető helyzetek megelőzésével foglalkozik. A hét végéig a gáztüzelésű erőművektől a szokásosnál kevesebb áramot vásárol majd a Magyar Villamos Művek, a kiesés pótlására a széntüzelésű egységek és az atomerőmű kapacitását megnövelik.

---