Egyelőre még csak a kérelmek érkeznek a szőlőkivágási támogatásokra, de az átfutási idő és az időjárás miatt vélelmezhetően még egyetlen tőkét sem vágtak ki – nyilatkozta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkárhelyettese, ismertetve azt is, hogy a kérelmeket február 15-ig lehet beadni. – Sajnos nagy igény van e támogatási forma iránt, ezért az idei borpiaci évben csak ötezer hektárra fogadnak be kérelmet, az e felett érkező igényeket automatikusan a következő évre sorolják. A kivágási kérelmek „beindításával” egyébként két évet vártunk, de végül úgy ítéltük meg, hogy aki ki akar szállni a szőlőtermelésből, az legalább ennyi segítséget kapjon. A támogatás mértéke hektáronként változik, de minél nagyobb a terméshozam, annál nagyobb a dotáció is – tette hozzá, kiemelve azt is, hogy Magyarországnak van tízezer hektár újratelepítési joga is. A főtitkárhelyettes elmondta azt is, hogy a korlátozást az érdeklődésen felül azért is tervezik, mert szeretnék elkerülni azt, ami Görögországban a kivágási támogatások bevezetésekor bekövetkezett, ott akkor ugyanis az ültetvények harmadát kivágták. Ma Magyarországon a KSH adatai szerint 93 ezer hektár szőlőültetvény található, szakemberek szerint azonban ennél kisebb, 85-86 ezer hektár a valós területnagyság, igaz, ebben a még nem termő és a kivágandó területek is benne vannak.
A tavaly november 24-én megjelent rendelettel nem ért maradéktalanul egyet a HNT, igaz, kifogásai leginkább technikai jellegűek. A tanács szerette volna, ha azok is részesülhetnek a támogatásban, akik korábban kivágási engedélyt szereztek, de még nem kezdték meg a munkát. Ha ők élni kívánnak a mostani lehetőséggel, akkor régi engedélyüket vissza kell adni, és újat kell igényelni. Gondot jelent a kivágás a balatoni régióban lévő ültetvények esetében is, hiszen a térségben lévő természetvédelmi rendelkezések szigorúak, és azoknak is eleget kell tenni, többen már jelezték, élnének a támogatással, de nem biztos, hogy jogszerű lenne a lépés. Gondot okoz a hatályos magyar borjogban nem található ültetvényleltár megkövetelése is.
A napokban jelent meg egy másik boros szabályozás is, mégpedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közleménye a 2005–2006. borpiaci évre vonatkozó szőlőterületek szerkezetátalakítási és átállítási támogatásának feltételeiről. A kiírás szerint a támogatás lehet hozzájárulás vagy kompenzáció. Hozzájárulás a szerkezetátalakítás és átállítás költségeihez fajtaváltás, ültetvény-áttelepítés, az ültetvény támrendszerének létesítéséhez és korszerűsítéséhez kérhető. Kompenzáció három borpiaci évet meg nem haladó időtartamra a régi és az új ültetvények egymás mellett történő művelésének engedélyezéséhez igényelhető, de lehet az unió által finanszírozott juttatás is.
Ezzel kapcsolatban Horváth Csaba elmondta, hogy tavaly 2,5 milliárd forint értékben mintegy 1200 hektárnyi ültetvény szerkezetváltását végezték el a gazdálkodók. A rendelkezéssel itt sem értenek egyet maradéktalanul, mert minden műveletre hektáronként 1,4 millió forint támogatás igényelhető, de egy ültetvénytelepítés összehasonlíthatatlanul többe kerül, mint például egy támrendszer korszerűsítése. Itt szerettek volna differenciálni, és több pénzt kiharcolni új ültetvények telepítéséhez.
Mínusz négy százalék. Az agrártermékek termelőiár-szintje 2005. január–novemberben 0,4 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, ezen belül a növényi termékek árszínvonala 2,8 százalékkal csökkent, az állati termékeké pedig 1,9 százalékkal nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A közlemény szerint 2005 novemberében 4,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. (MTI)
