Nomentana-dosszié: léphet a kancellária?

A Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezhetné a bíróságon a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Nomentana Kft.-vel 1993 és 1995 között megkötött privatizációs szerződések semmisségének megállapítását – hangzott el a Hír Televízió tegnap esti műsorában. Futó Barnabás ügyvéd kifejtette: az akkor érvényes jogszabályok szerint a kancelláriának meg kellett volna győződnie arról, hogy élő céggel szerződik-e.

Lapunk január 18-án indított cikksorozatban számolt be arról, hogy a kormányfő cégcsoportja, az Altus Rt. egy jogilag nem létező vállalkozás közreműködésével született, ugyanis a Nomentana Kft. bejegyzését a cégbíróság 1993-ban elutasította. A birtokunkba került dokumentumokból megállapítható, hogy Gyurcsány Ferenc törvénysértések sorozatát követte el 1993 és 1995 között, amikor a jogilag nem létező Nomentana Kft. nevében járt el.
A milliárdosból lett kormányfő üzleti húzását értékelve Futó Barnabás ügyvéd a Hír Televízió Esti gyors című műsorában kifejtette: amikor a cégbíróság 1993-ban jogerősen elutasította a kft. bejegyzési kérelmét, akkor a cégnek addigi tevékenységéről adóbevallást készítve meg kellett volna fizetnie a terheket, és befejeznie működését. Álláspontja szerint a kft.-vel 1993–95 között megkötött szerződések érvénytelenek, ennek semmisségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, és abban az esetben, ha a bíróság megállapítja ezt, akkor az így megszerzett ingóságok és ingatlanok az állam tulajdonába kerülnek vissza. – Az állam képviselőinek jó gazdaként kell eljárnia, és meg kell támadnia a szóban forgó privatizációs szerződéseket – utalt az ügyvéd Gyurcsány cégének fővárosi és balatoni ingatlanvásárlásaira, amelyeket az Antall- és a Horn-kormány Miniszterelnöki Hivatalával bonyolított a volt KISZ-titkár. Futó Barnabás kifejtette: az akkor érvényes jogszabályok szerint a kancelláriának meg kellett volna győződnie arról, hogy élő céggel szerződik-e. – Ha valaki két évig jogképtelenül működtet egy vállalkozást, akkor okirat-hamisítást követ el, de feljelentés hiányában az ügy öt év elteltével elévül, annak ténye azonban, hogy a Nomentana 1996-tól 2002-ig a nem létező cég adószámát használva kötött üzleteket, felveti a büntetőjogi felelősség kérdését – jelentette ki a jogász. – Kérdéses, hogy ez a cselekedet gondatlanságnak minősül-e, ám a kormányfőnek azon érvelése, hogy mindössze jogi pontatlanság történt, nem állja meg a helyét – hangsúlyozta Futó Barnabás.