Ötszáz év a Vatikánban

A világ legrégibb és egyik legismertebb hadserege idén ünnepli fennállásának ötszázadik évfordulóját. A Pápai Svájci Gárda 1506. január 22-én alakult meg, amikor II. Gyula pápa a Szent Péter téren fogadta a hívására Rómába érkezett 150 svájci zsoldost.
A ma 110 főt számláló alakulat feladata nem csupán a Vatikánt felkereső turisták számára leglátványosabbnak tűnő díszőrség biztosítása. Az ő dolguk a miniállam kapuinak őrzése, a beléptetések intézése, a pápai szertartásokon részt vesznek a zarándokok irányításában és a rendfenntartásban. Emellett civil ruhás gárdisták gondoskodnak a szentatya testi épségének biztosításáról is. Fegyvereik közül ezért az alabárd és a kard mellett nem hiányzik a géppisztoly sem.
Egyenruhájukat a hagyomány szerint Michelangelo tervezte, valójában azonban az nem nagyon különbözik a reneszánsz korának átlagos katonaviseletétől, amelyet kisebb változtatásokkal megőriztek az évszázadok során.
A fél évezredes jubileumi ünnepségek január 22-én kezdődnek, amikor Angelo Sodano bíboros-államtitkár a Sixtus-kápolnában szentmisét celebrál a gárdistáknak, akiknek díszegysége a pápa szokásos Úrangyala-imádsága alatt, az 500 évvel korábbi bevonulás emlékét idézve felsorakozik a Szent Péter téren. Ugyanekkor a svájci Fribourgban Georges-Marie Cottier bíboros a külön egyesületbe tömörült volt gárdisták részvételével mutat be szentmisét.
A svájci kormány az országimázs részének tekinti a gárdistákat, ezért minden támogatást megad az évfordulós rendezvényekhez. Ahogyan Christoph Blocher svájci miniszter fogalmazott nemrég, az alpesi ország nem katolikus részének is jó oka van, hogy tisztelettel tekintsen a Svájci Gárdára: a keresztény alapértékek, illetve a felsőbb cél érdekében végzett szolgálat elismerése miatt. Szolgálatuk pedig – jelmondatuk és esküjük szerint – nem más, mint Szent Péter mindenkori utódjának bátor és hűséges védelme, akár életük árán is.