Raktárgondok „faragták” le az árakat

Tavaly a hazai búza- és kukoricapiacon a raktárhelyzet volt a legkritikusabb tényező. Az év elején a tavalyi nagy termés és a hiányos elhelyezési lehetőségek lenyomták az árszintet a Budapesti Árutőzsdén, majd a két tőzsde összevonása után a Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában, és mindkét termék ára az intervenciós 101 eurós tonnánkénti ár alatt állapodott meg.
Májustól változott kissé a helyzet. Búzából ismét nagy termésre volt kilátás, amit a változékony időjárás módosított, s végül 5-5,1 millió tonna termett, a tavalyi 5,9 millió tonnával szemben. A minőség a rossz időjárás miatt közepesre sikeredett. A takarmánykukorica a nyári szélsőséges időjárás miatt változóan fejlődött, de szerencsére az őszi hónapok kiegyensúlyozott, meleg időjárása még időben érkezett, s ismét rekordtermést sejtetett. Emiatt az árak kisebb ingadozásokkal, alacsony szinten mozogtak. Amikor az európai szárazság, elsősorban Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban okozott komoly terméskiesést, a magyar gabonakivitel előtt megnyílt az út, ami az árak mérsékelt emelkedését hozta.
A Gabonaszövetség tájékoztatása szerint tavaly 22,8 millió tonna magyar gabonát kellett a magtárakban, illetve a piacon elhelyezni a 2005-ös gabonagazdasági évben, amelyet júniustól számolnak. Júniusban az aratás megkezdése előtt búzából 880 ezer tonna, egyéb gabonából 440 ezer tonna, míg kukoricából 1,3 millió tonna volt az úgynevezett szabad átmenő készlet. Emellett az intervenciós készletek búzából 1,48 millió tonnára, árpából több mint 100 ezer tonnára, kukoricából pedig 2,25 millió tonnára rúgtak. A tavalyi betakarítást követően búzából 5,15 millió tonna, egyéb gabonából 2,1 millió tonna, míg kukoricából 9 millió tonna került a magtárakba. Így összesen 7,5 millió tonna búzának, 2,6 millió tonna egyéb gabonának és 12,6 millió tonna kukoricának, összesen 22,7-22,8 millió tonna gabonának kellett helyet találni a piacon és a magtárakban.
Tavaly az év elején, a nemzetközi piacokon meghatározó chicagói árutőzsdén is a magas gabonakészletek és az alacsony árak voltak jellemzők, de később az időjárás alakulása került előtérbe. A dél-amerikai szójaültetvényeken ugyanis pánikot váltott ki a szárazság, és ez átterjedt a kukoricára is, és megemelte a tengeri árszintjét. Ezt követően, mivel a világ kukoricatermelésében és -exportjában az USA meghatározó szereppel bír, a tavaszi, nyár eleji meleg, száraz időjárást lovagolta meg a spekuláció, és emelte a cikk árát. A kukorica ára júliusra érte el tetőpontját, majd kisebb ingadozások mellett lanyhuló trend alakult ki, mert az időjárás normalizálódott, és megfelelő terméssel kecsegtetett.